Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Új adózási kérdések, ma lejáró SZJA-határidők | NAV-Figyelő 20. hét

22 május 2023

Két új adózási kérdés jelent meg

A NAV két új adózási kérdést tett közzé közösen a Pénzügyminisztériummal. A 2023/4. sz. Adózási kérdés a negyedév közben szünetelő és újrainduló átalányadózók járulékalapjának megállapításával, míg a 2023/5. sz. Adózási kérdés a Közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék behozatalával és értékesítésével foglalkozik.

2023/4. Adózási kérdés – Negyedév közben szünetelő és tevékenységet folytató átalányadózók

2023. január 1-jétől új szabályok alapján kell megállapítani a járulék alapját az átalányadózók esetében. Eszerint a társadalombiztosítási járulék alapja a tárgynegyedév utolsó napjáig (az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony megszűnéséig) átalányban megállapított, személyi jövedelemadó köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A jogszabály emellett kimondja, hogy a járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

Amennyiben az egyéni vállalkozói tevékenység szünetel, úgy figyelemmel kell a soron kívüli adóbevallásra vonatkozó szabályokra is, ezért a szünetelés kezdő napját követő harminc napon belül soron kívüli adó-és járulékbevallást kell benyújtani a szünetelést megelőző, bevallással még le nem fedett időszakról. A soron kívüli bevallás is a fent említett szabályok alapján (göngyölítéses módszer) történik.

Ha az egyéni vállalkozó egy negyedéven belül felváltva szünetelteti és végzi a tevékenységét úgy, hogy a szünetelést megelőzően és azt követően is van az adott negyedévben aktív időszaka, akkor előfordulhat, hogy a soron kívüli bevallásban szereplő járulékalap a negyedéves jövedelem adatokra figyelemmel már nem helytálló.

Annak érdekében, hogy a soron kívüli bevallásban is az újraindulást követően benyújtott negyedéves bevallásban – göngyölítéssel – megállapított társadalombiztosítási járulékalap szerepeljen, a soron kívüli bevallás önellenőrzése szükséges.

A fent leírtak megfelelően alkalmazandók az átalányadózó egyéni vállalkozó szociális hozzájárulási adó alapjának megállapítása tekintetében is.

2023/5. Adózási kérdés – Közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt álló jövedéki termék behozatala, értékesítése

A NAV és a Pénzügyminisztérium közös közleményében az eredeti kérdést is közzétette, amely így hangzott:

„Egy gazdálkodó (a továbbiakban: Társaság) közösség területén lévő partnerétől tervez a jövedéki törvény hatálya alá tartozó LPG-t tagállami adóraktárból, jövedéki adófelfüggesztés mellett egy magyarországi adóraktárba szállítani. Az adófelfüggesztéses szállításban a Társaság nem venne részt, ténylegesen sem birtokolná a jövedéki terméket, a behozott LPG-t még az adóraktárban (adófelfüggesztés alatt) értékesítené magyar vevője részére. Kérdés, hogy a Társaságnak kell-e jövedéki engedéllyel rendelkeznie?”

Az értékesítési és szállítási konstrukció során az 5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű LPG az adófelfüggesztési eljárás („a jövedéki termék előállítására, birtoklására, tárolására vagy szállítására alkalmazott, az adófizetési kötelezettséget felfüggesztő adóeljárás”) alól nem kerülne ki, illetve ilyen relációban történne a tagállamból belföldre irányuló szállítása, valamint értékesítése is.

Ezért a körülírt tevékenységhez a Társaságnak nincsen szüksége jövedéki engedélyre, mivel ez a konstrukció nem merítheti ki a jövedéki engedélyes kereskedelmi tevékenységet, hiszen ez esetben az LPG jövedéki adójogi szempontból nem minősül szabadforgalomba bocsátottnak.

Az adófelfüggesztés alatt álló LPG tagállamközi szállításához a feladónak és a fogadónak kell megfelelő és érvényes engedéllyel rendelkeznie.

Ma lehet még módosítani az SZJA-bevallásokon

A NAV ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy aki egyetért a tervezetben foglaltakkal, és nem tesz semmit – az őstermelőket, az áfás magánszemélyeket és az egyéni vállalkozókat kivéve –, annak május 22-ével, azaz ma automatikusan bevallássá válik a tervezete.

A fent felsorolt adózói körnek szükséges a bevallás kiegészítése, amelyre szintén május 22-éig van lehetőség.

A bevallás mellett a NAV emlékeztet arra is, hogy az adó 1+1%-ának felajánlására is a mai napon (május 22.) van még lehetőség.

Használt cikkek árusítása

Az adóhatóság, ellenőrzési tapasztalatai alapján tájékoztatót tett közzé a használt árucikkek értékesítése kapcsán (pl. gyermekruha, egyéb ruha, más ingóságok).

Bizonylat kiállítása

Az egyes használt cikkek értékesítéséről bizonylatot kell kiállítani. Mivel a saját ingóságaikat értékesítő magánszemélyek rendszerint nem áfaalanyok, nem számlát, nem nyugtát, hanem egyéb bizonylatot kell kiállítaniuk.

Az egyéb bizonylatra nincs semmilyen formai előírás, azonban legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • eladott árucikk megnevezése
  • sorszám vagy más azonosító
  • vevő magánszemély neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
  • eladó magánszemély neve, lakóhelye, adóazonosító jele,
  • ha a bizonylatot nem az eladó állítja ki, akkor a kiállító neve, címe, adóazonosító jele (vagy adószáma),
  • kiállítás dátuma,
  • bevétel összege,
  • a nyilvántartásban rögzítés időpontja,
  • ha több adásvétel szerepel a bizonylaton, az időszak megjelölése,
  • valamint minden olyan adat, amely szükséges lehet az adózáshoz, annak ellenőrzéséhez

Az adóhatóság kiemeli, hogy a készpénzes bevételekhez a nyomtatványboltokban kapható bevételi pénztárbizonylat formailag megfelelő.

Nyilvántartás vezetése

Annak érdekében, hogy a magánszemély ellenőrizni tudja, hogy az értékesítésekkel kapcsolatban terheli-e adófizetési kötelezettség, a megszerzett bevételeit összesítenie kell, és azokról nyilvántartást kell vezetnie.

A nyilvántartás készítése során célszerű a bizonylatok adattartamából kiindulni, hogy minden szükséges adatot tartalmazzon. A nyilvántartásnak az adatokat időrendben, folyamatosan vezetve, és ellenőrizhetően kell tartalmaznia.

A bizonylatokat és a nyilvántartásokat az értékesítéstől számított 6 évig kell megőrizni, amely igaz az elrontott dokumentumokra is.

Bevallás

Ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel – főszabály szerint – minden olyan bevétel, amelyet az átruházásra tekintettel a magánszemély megszerez (pl. az eladási ár, a cserébe kapott dolog megszerzéskori szokásos piaci értéke).

jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a bevételből le kell vonni a megszerzésre fordított összeget, a megszerzéssel és eladással kapcsolatos, igazolt költségeket és az értéknövelő beruházások költségét.

Főszabály szerint: Bevétel – költség = jövedelem.

Megjegyzendő, hogy a saját előállítású, készítésű termékek értékesítése nem tekinthető ingó értékesítésnek, az önálló tevékenységből származó jövedelmet keletkeztet, amelyre más szabályok az irányadók.

A magánszemélynek azt a bevételt, amelyre ingó vagyontárgy értékesítéséből tesz szert, és az ebből származó bevételének éves összege a 600 ezer forintot, vagy az abból megállapított évi összes jövedelme a 200 ezer forintot nem haladja meg, nem kell bevallania.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a magánszemélynek az adóévben csak használtcikk értékesítéséből származott bevétele és annak éves összege alapján a magánszemélyt bevallási kötelezettség nem terheli, akkor az adóévre vonatkozóan bevallást sem kell benyújtania.

Amennyiben a magánszemély a használt cikk értékesítésén túlmenően más jogcímen (pl. munkaviszony alapján) is szerzett jövedelmet, de a használt cikk értékesítéséből származó bevétele/ jövedelme alapján nem kell bevallást benyújtania, akkor éves bevallásában csak a más jogcímen szerzett jövedelmét kell feltüntetnie, az ingó értékesítésből származó összeget nem.

A fenti értékhatár átlépését követően a használtcikk értékesítéséből származó bevétel/jövedelem bevallási kötelezettség alá esik, és az a külön adózó jövedelmek között szerepel.

A fentiek csak arra az esetre igazak, ha a használt termékek értékesítése nem gazdasági tevékenység keretében történik.

Kedvezményes áfakulcs az étkezőhelyi vendéglátásban

Az adóhatóság az ellenőrzések során mindig vizsgálja, hogy az adott vendéglátóhely a megfelelő áfakulcsot alkalmazza-e. A kedvezményes, 5%-os kulcs ugyanis nemcsak éttermi vendéglátásra vonatkozik, hanem a kevésbé fejlett színvonalú étkezőhelyi szolgáltatásokra is alkalmazható.

Az étkezőhelyi vendéglátásban a kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs az étel- és a helyben készített, nem alkoholtartalmú italforgalomra alkalmazható, ha az

  • a TESZOR’15 szerint az 56.10-es kód, vagyis az éttermi és mozgó vendéglátás alá tartozik, és
  • az ügylet szolgáltatásnak minősül

Szolgáltatásnak akkor tekinthető az ügylet, ha az elkészített étel, ital értékesítését az azonnali, helyben fogyasztást is lehetővé tevő, megfelelő kiegészítő szolgáltatások kísérik, például étkezési lehetőséget is biztosítanak asztalokkal, székekkel, padokkal, és ezek a szolgáltatáselemek dominálnak az ügyletben. Az étel, ital értékesítése tehát csak az egyik része az ügyletnek, melyben a szolgáltatások vannak túlsúlyban.

Az ügyletben a szolgáltatásnyújtás akkor dominál, ha helyben fogyasztásra van lehetőség, és ezzel a vendég él is, vagyis az azonnali fogyasztást lehetővé tevő kiegészítő szolgáltatásokat elfogadja. Ha azonban helyben fogyasztásra nincs lehetőség vagy az ételt, italt a vendég elvitelre kéri, akkor a termékértékesítés dominál az ügyletben. A szolgáltatásnyújtás megvalósulhat gyorsétkezdében, bevásárlóközpontok ételudvaraiban is, ahol általában nincs felszolgálás, és a vendégek műanyag tálcát és étkészletet használnak.

Nem a szolgáltatásnyújtás színvonala a meghatározó, hanem az adott tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatási elemek.

Összességében a NAV kiemeli, hogy a kiegészítő szolgáltatások meglétét mindig az adott szolgáltatás jellegéhez viszonyítva kell elbírálni. A konkrét tevékenységet kell vizsgálni, és az átlagos fogyasztó szempontjából megítélni azt.

Kétlépcsős azonosítás az Online Számla rendszerben

2023. június 1-jétől a biztonságos elektronikus ügyintézés érdekében a másodlagos felhasználók kizárólag kétlépcsős azonosítással léphetnek majd be az Online Számla rendszerbe.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felhasználónév és jelszó megadását követően a második lépcsős azonosításhoz az alábbiak közül további egyre szükség lesz:

  • egy külön alkalmazás által küldött belépési értesítés jóváhagyására, vagy
  • egy, mobilalkalmazás segítségével generált kódra

A webes felületen történő bejelentkezéskor a platform a felhasználót végig vezeti az új funkció beállításán. A kétlépcsős azonosítás módja (a fentiek közül) szabadon változtatható bármikor a beállításokban, a felhasználói profilban.

A funkció a teszt felületen kipróbálható egy létrehozott másodlagos azonosítóval, melyet a NAV javasol is kipróbálni, mielőtt az éles rendszerben állítják be a felhasználók az új, biztonságosabb azonosítási módot.

Adótraffipax

Baranya megyében május 22. és 28. között kedden Pécsett, az Ifjúság útján és a Rókus sétányon a vendéglátóhelyeket, csütörtökön Komlón, a zöldség- és gyümölcskereskedőket, pénteken pedig szintén Pécsett a Tesco Áruház boltjait és a vendéglátóit ellenőrzik az adóhatóság munkatársai.

A revizorokra számítani kell a Pünkösdi Nyitott Pincék programon is Palkonyán.

A megyei építkezéseken pedig továbbra is folyamatosak az ellenőrzések.

Tolna megyében az építkezéseket és építőanyag-kereskedőket ellenőrzik a héten az alábbi helyszíneken:

  • május 22, hétfő – Fadd
  • május 23, kedd – Bonyhád
  • május 24, szerda – Dombóvár
  • május 25, csütörtök – Szekszárd
  • május 26, pénzek – Bátaszék

Somogy megyében a héten a horgász-, vadász- és sportszerboltokban, valamint az építkezéseken kell ellenőrzésekre számítani.

Hajdú-Bihar megyében május 22-én a megyei építkezéseken ellenőriznek majd.

Veszprém megyében május 22. és 26. között a zöldség- és gyümölcskereskedők számíthatnak ellenőrzésekre az alábbi járásokban:

  • május 22, hétfő – Balatonfüred
  • május 23, kedd – Veszprém
  • május 24, szerda – Pápa
  • május 25, csütörtök – Balatonalmádi
  • május 26, pénzek – Várpalota

Nógrád megyében a cukrászdák és kávézók számíthatnak adóhatósági ellenőrzésekre az alábbi helyszíneken:

  • május 22, hétfő – Rétsági járás
  • május 23, kedd – Salgótarjáni járás
  • május 24, szerda – Balassagyarmati járás
  • május 25, csütörtök – Szécsényi járás
  • május 26, pénzek – Pásztói járás
Gábor Kertész
Head of Advisory | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram