Kedvező változások 2023-tól az átalányadózók számára

Bevételi értékhatár

2023-tól megszűnik a választáshoz kötődő bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha 2022. évi bevétele meghaladja a minimálbér tízszeresét (kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén pedig annak ötvenszeresét). A NAV kiemeli, hogy csak a választás, áttérés során nem kell vizsgálni az értékhatárt, ettől függetlenül, az átalányadózás addig alkalmazható, amíg a minimálbér tízszeresét (illetve ötvenszeresét) nem haladja meg az egyéni vállalkozó éves bevétele.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Ismételt választás feltételei

2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben a korábban átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó.

Az a vállalkozó, aki megszünteti e státuszát, vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újból ezt az adózási formát.

Adóelőleg megállapítása és bevallása

Jövőre változnak az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok, és emiatt módosul a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is.

Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.

Költséghányad

2023-tól az is alkalmazhatja a 80%-os költséghányadot, aki kizárólag személygépjármű-vezető képzés tevékenységből (TESZOR 85.53.11) szerez bevételt

Társadalombiztosítási járulék és szociális hozzájárulási adó

Jövőre a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania.

A havi társadalombiztosítási járulék alapja az év elejétől a tárgynegyedév utolsó napjáig átalányban megállapított, szja-köteles jövedelem, csökkentve az év korábbi negyedévében, negyedéveiben járulékalapként figyelembe vett összeggel, elosztva annyi hónappal, ahány hónapban az egyéni vállalkozói biztosítási jogviszony a tárgynegyedévben (akár egyetlen napig is) fennállt.

A göngyölítéses módszer alapján negyedévente össze kell adni az aktuális negyedévben, illetve a megelőző negyedévben (negyedévekben) megszerzett szja-köteles jövedelmet és abból ki kell vonni a megelőző negyedévben (illetve negyedévekben) járulékalapként figyelembe vett összeget. Az ily módon meghatározott összeget el kell osztani annyi hónappal, amelyben az egyéni vállalkozó a tárgynegyedévben biztosított volt. A számításnál minden olyan hónapot figyelembe kell venni, amelyben a vállalkozó legalább egy napig biztosított volt.

Az átalányadózó egyéni vállalkozó éves minimálbér felét el nem érő jövedelme továbbra is szja-mentes, ezért ez a jövedelemrész nem képez járulékalapot.

A biztosított egyéni vállalkozó tb-járulékának alapja azonban 2023-ban is havonta legalább a minimálbér (vagy a garantált bérminimum), ezért, ha a kiszámított összeg kisebb ennél, a járulékot ezután kell megfizetni.

A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.

A szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni ugyanúgy, ahogyan a társadalombiztosítási járulékot. A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is legalább a minimálbér (vagy garantált bérminimum) 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szocho-alap kisebb ennél az összegnél, akkor a szochót a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.

Járulékbevallás

2023-tól a foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait hónaponként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenkettedik napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.

Változás az üzemanyagköltség elszámolásban

A NAV közleménye szerint 2022. december 6-án, 23 órától a magánszemélyek költségelszámolásukban a közzétett hatósági ár helyett a NAV által kiadott piaci árszabású üzemanyagárakat alkalmazhatják.

„Nullás igazolás” az otthonfelújítási támogatáshoz

A NAV felhívja az otthonfelújítási támogatás igénylőinek figyelmét, hogy a szükséges adóigazolást („nullás igazolás”) érdemes minél előbb megigényelni, tapasztalataik szerint ugyanis sokan hibásan nyújtják be a kérelmet, így többen késve kapják csak meg az igazolást.

Az igazolást a támogatáshoz azért szükséges igényelni, mert ezzel igazolhatják az igénylők, hogy nincs 5 000 forintot meghaladó adótartozásuk, amely a sikeres pályázás feltétele.

Az igazolás kiállításának határideje főszabály szerint 6 nap, azonban adateltérés, hiányosan kitöltött kérelemnél, illetve tartozás esetén az adóhatóság ezek korrigálására, pótlására vagy rendezésére szólít fel, amely akár 30 nappal is meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt.

Azok, akik nem kötelezettek elektronikus kapcsolattartásra, a kérelmet beadhatják telefonon ügyfélazonosító (PIN-kód) birtokában, illetve személyese vagy postai úton az IGAZOL nyomtatványon, valamint elektronikusan az Általános Nyomtatványkitöltő Keretprogram segítségével.

A kérelem kitöltésekor figyelni kell, hogy:

• az igazolás jogcímeként a következőt kell feltüntetni: „otthonfelújítási támogatás igénylése”,
• a felhasználó szervként a Magyar Államkincstárt kell megjelölni,
• ha a kérelmező egyéni vállalkozó, őstermelő vagy adószámos magánszemély, és van adószáma, úgy az IGAZOL nyomtatvány megjegyzés rovatában kérni kell az adóazonosító jel felütetését is.

Probléma az is, hogy az igénylők gyakran az elektronikus igazolást kinyomtatva próbálják felhasználni. Az elektronikusan kiadott NAV-os igazolás csak elektronikus formában hiteles, kinyomtatva nem érvényes.

Emelkedik a 25 év alattiak adókedvezményének mértéke

2023-ban a 25 év alatti fiatalok már magasabb összegű kedvezmény érvényesíthetnek, melynek felső összeghatára jogosultsági hónaponként 499 952 forint, amely havonta maximum 74 993 forint adómegtakarítást jelent. Teljes évre fennálló jogosultság esetén a maximális adómegtakarítás a 2023-as évben 899 914 forint lehet ezen a jogcímen.

Újabb, 2023-as információs füzetek jelentek meg

A NAV folyamatosan bővíti a 2023-as adóévre vonatkozó, információs füzeteit. Az egyes adónemekre, illetékekre, eljárásokra, hozzájárulásokra, illetve más, az adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekre vonatkozó részletes tájékoztató kiadványait a NAV folyamatosan frissíti és aktualizálja.

Az elmúlt héten a következő témákban jelentek meg a legfrisebb füzetek:

• A társasági adóról szóló füzet
• Az innovációs járulékról szóló füzet
• A mezőgazdasági őstermelő adózásáról szóló füzet
• A társasházak adózásáról szóló füzet
• A visszterhes vagyonátruházási illetékről szóló füzet
• Az ajándékozási illetékről szóló füzet
• A belföldi gépjárművek adójáról szóló füzet
• A NAV eljárásaiban fizetendő eljárási illetékekről szóló füzet

Az egyes, az információs füzetekben összefoglalt, idei évhez képest történő változásokat korábbi NAV-figyelőinkben és cikkeinkben külön-külön feldolgoztuk.

Adótraffipax

Nógrád megyében december 19. és 23. között a fenyőfaárusokat ellenőrzi az adóhatóság az alábbi helyszíneken:

• december 19, hétfő – Pásztói járás
• december 20, kedd – Szécsényi járás
• december 21, szerda – Bátonyterenyei járás
• december 22, csütörtök – Balassagyarmati járás
• december 23, péntek – Rétsági járás

Baranya megyében december 19. és 25. között szerdán Pécsett, a közterületeken, piacokon a szezonális, az ünnepekhez kötődő termékek árusítóit, csütörtökön Szentlőrincen a vendéglátóhelyeket, pénteken pedig ismét Pécsett, a borboltokat ellenőrzik az adóhatóság munkatársai.

Fentieken túl kiemeljük, hogy az előző hetekben közzétett információk alapján számos megyei adó- és vámigazgatóság hirdette meg egész december hónapra, illetve az ünnepi időszakra ellenőrzési terveit, melyek főként a szezonális termékeket értékesítőket, illetve a kitelepülések szolgáltatóit érintik.