A fenti linken közvetlenül elérhetőek.
Még szinte életbe sem léptek az új szabályok, máris változott a szakképzési hozzájárulás alanyainak köre és a hozzájárulás alapja.
A veszélyhelyzet ideje alatt igénybe vehető szakképzési hozzájárulás-fizetési kedvezményről szóló 22/2021. (I. 28.) Kormányrendelet alapján szakképzési hozzájárulásra kötelezett:
- a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) szerinti gazdálkodó szervezet az egyéni vállalkozó kivételével,
- az Szja törvény szerinti egyéni vállalkozó és
- a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató külföldi adóügyi illetőségű személy,
ha belföldön székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, vagy üzletvezetésének helye belföld.
Pp. szerint gazdálkodó szervezet: a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi társulás, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, a külföldi székhelyű vállalat magyarországi fióktelepe, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a közös vállalat, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, az egyéni cég, továbbá az egyéni vállalkozó, emellett gazdálkodó tevékenységével összefüggő polgári jogi kapcsolataiban az állam, a helyi önkormányzat, a költségvetési szerv, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személy, az egyesület, a köztestület, valamint az alapítvány.
Szélesedett tehát a kötelezettek köre, amire érdemes figyelemmel lenni.
A szakképzési hozzájárulás alapjának változása:
Az Szkt. 106. § (1) bekezdése szerint „A szakképzési hozzájárulás alapja a szakképzési hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.”
Ettől eltérően 2021. január 1-jétől nem képezi a szakképzési hozzájárulás alapját:
- a Szocho tv 1. § (4) bekezdése szerinti béren kívüli juttatások [Szja tv. 71. §],
- béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §]Szja tv. szerint adóalapként meghatározott összege,
- kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §], valamint
- a Szocho tv. 1. § (5) bekezdésében meghatározott jövedelem, azaz
- a kamatkedvezményből származó jövedelem [Szja tv. 72. §]
- a vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
- az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
- az osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
- az árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
- az Szja tv. 1/B. § hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme.
Havonta 8 000 forint (napi 270 forint) egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak,
- akinek nincs egészségbiztosítása például azért, mert nincs munkaviszonya és
- egészségügyi szolgáltatásra más okból sem jogosult. Jogosult például az, akinek tanulói, hallgatói jogviszonya van, gyermekgondozási ellátást kap vagy nyugdíjas.
Az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésével az egészségbiztosítás egészségügyi szolgáltatásaira lehet jogosultságot szerezni.
Miért fontos a rendszeres járulékfizetés?
Érvénytelen lesz a tajszám, ha a 2020. július 1-je óta felhalmozott járuléktartozás több, mint a járulék hathavi összege. Ez idén 48 000 forint.
Egészségügyi szolgáltatásra szociális rászorultság alapján is jogosult lehet az, akinek alacsony a jövedelme. Ezt, a rászoruló kérésére a lakóhelye szerinti járási, illetve fővárosi kerületi kormányhivatal állapítja meg. Tehát a szociális rászorultságról a kormányhivatal dönt és a jogosultságról hatósági bizonyítványt ad ki. Ha tehát valaki szociális okok miatt nem tudja befizetni a havi 8 000 (illetve napi 270) forintot, keresse fel lakóhelyén a Kormányablakot vagy a helyi kormányhivatal honlapját (www.kormányhivatal.hu).
A társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka után meg kell fizetni akkor is, ha a munkaviszonyban álló biztosított járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.
Ez a szabály nem vonatkozik azokra a munkaviszonyban álló foglalkoztatottakra, akik
- csecsemőgondozási díjban (CSED), gyermekgondozási díjban, gyermekek otthongondozási díjában, örökbefogadói díjban, gyermeknevelést segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesülnek,
- köznevelési intézményben, szakképző intézményben vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanulnak.
A CSED-ben részesülő munkavállaló esetében a mentesítési szabály 2020. július 1-jétől alkalmazható, a munkáltató önellenőrzéssel módosíthatja a járulékfizetési alsó határra vonatkozó havi adó- és járulékbevallását (’08-as).
Az aktuális szám tartalomjegyzéke innen is elérhető.
Az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos gyakori kérdések között a szerző számtalan adózói hibát ismertet, többek között az alábbiakat:
- Előlegszámlák esetén gyakori az a hibás adózói gyakorlat, hogy a végszámla kiállításakor az előlegszámlát érvénytelenítik, vagy a végszámlán nem tüntetik fel az előlegfizetésre vonatkozó információkat.
- Gyakran hibás a számla akkor is, ha a vevő csoportos áfaalany tagja. Az Áfa tv. előírásai alapján a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő csoportos áfaalanyisága esetén a számlán a csoportazonosító szám első nyolc számjegyének kell kötelezően feltüntetni, így az online számlaadat-szolgáltatásban is a csoportazonosító szám első nyolc számjegyét kell a vevő adószámaként szerepeltetni.
- A technikai érvénytelenítés megvalósításával kapcsolatos kérdések egy része az elsődleges felhasználó jóváhagyásának elmaradása miatt merült fel. Ezért hangsúlyozandó, hogy ezen érvénytelenítés megvalósításához nem elég a „Technikai érvénytelenítés” pontot kiválasztani.
-
Online pénztárgépek friss információi
Közleményt adott ki a NAV az onlinepénztárgép-gyártók és -forgalmazók számára a naplóállomány-ellenőrző séma (XSD-állomány) változásáról.
Adózói kérdés: Egy, a munkavállalók vendéglátása nélküli, reprezentációs célú online rendezvényen – például karácsonyi ünnepségen – a technikai lebonyolítási költségek, mint a videótechnika beszerzése vagy a konferenciavezető díja beleszámítanak-e az egyes meghatározott juttatás adóalapjába?
NAV válasza: A reprezentáció értékébe nem kell beszámítani a rendezvényszervezés és a lebonyolítás költségeit, például
- a programszervezés díját,
- a terembérleti díjat,
- a stúdiótechnikát,
- a dekorációt,
- hostess-szolgáltatás díját,
- a magasabb résztvevői létszámot biztosító előfizetői csomag megrendelését,
- a megfelelő kép- és hangminőséget biztosító videótechnika beszerzését
- vagy a konferenciavezető díját.
Ezek a költségek ugyanis a rendezvény lebonyolításának feltételeit jelentik, azaz a kifizető tevékenységével összefüggő költségek.
Egy online esemény kapcsán a rendezvény meghívója és a rendezvényen megtartott online programok listája mellett a rendezvény rögzítése a legmegfelelőbb az esemény reprezentációs jellegének igazolására
További adózói kérdések és az arra adott adóhatósági válaszok a NAV honlapján elérhetőek.
A koronavírus-világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges egyes intézkedésekről szóló 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) lehetővé teszi az arra jogosult vállalkozások számára, hogy 1 % mértékű helyi iparűzési adót fizessenek a 2021. évi adóévben.
A kedvezmény érvényesítéséhez 2021. február 25. napjáig szükséges egy nyilatkozat benyújtása, amely nyilatkozat kizárólag a NAV-on keresztül, elektronikus úton, a NAV által által rendszeresített 21NYHIPA elektronikus nyomtatványon teljesíthető.
Nyilatkozni az alábbi feltételeknek való együttes megfelelésről kell:
- a Rendelet 1. §-a szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősül,
- jogosult igénybe venni átmeneti támogatásként a Korm. rendelet 1. §-a szerinti intézkedés külön kormányrendelet szerinti támogatástartalmának megfelelő összegét;
- december 31-én nem minősült az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 6. § (4a)-(4b) bekezdése szerinti nehéz helyzetű vállalkozásnak (a továbbiakban: nehéz helyzetű vállalkozás) vagy nehéz helyzetű vállalkozásnak minősül, de nem áll az Atr. 6. § (4a) bekezdés c) pontja szerinti eljárás hatálya alatt és esetében az Atr. 6. § (4a) bekezdés d) pontja szerinti körülmény sem áll fenn;
- nincs olyan, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény szerinti telephelye, melyet legkésőbb e nyilatkozat benyújtásáig nem jelentett be az állami adó- és vámhatósághoz.
Vagyis a jogosultság további feltételeként kerül kiemelésre, hogy amennyiben ezidáig az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklet 29. pont 1. alpontja alapján nem tette meg, most jelentse be a telephelyének címét a NAV-hoz.
A bejelentő szintén kizárólag a NAV által rendszeresített elektronikus nyomtatványon nyújtható be.
A SZERZŐRŐL
Kertész Gábor | Head of Advisory
Telefonszám: +36 141 235 47
E-mail: gabor.kertesz@accace.com
