Miként gyakorolja a NAV a méltányossági jogkörét? | NAV-Figyelő 15. hét

1.Megjelent a 3002/2021. útmutató a méltányossági jogkör gyakorlásáról

Az Art.-ban a NAV méltányossági jogköre alapvetően két területen érvényesül:

• az egyes szankciók alkalmazása és
• a fizetési kedvezményre irányuló eljárások

A mulasztási bírság kiszabásánál a NAV az adózó javára vagy terhére értékeli az eset összes körülményét:

• az adózó adózási gyakorlatát,
• általános jogkövetési hajlandóságát,
• az adózó jogellenes magatartásának (tevékenységének vagy mulasztásának) súlyát, gyakoriságát, időtartamát, továbbá azt, hogy
• az adózó, illetve intézkedő képviselője, foglalkoztatottja, tagja vagy megbízottja az adott helyzetben a tőle elvárható körültekintéssel járt-e el (Art. 237. §).

A körülmények mérlegelése alapján a NAV a mulasztás súlyához igazodó az adózási érdeksérelemmel arányos bírságot szab ki, vagy a bírság kiszabását mellőzi.

Kérelemre induló fizetési kedvezményi (adómérséklési, fizetési könnyítési) eljárás során alkalmazandó általános szabály, hogy a törvény méltányossági lehetőséget biztosít azon adózók részére, akik (amelyek) a jogszabályokban meghatározott, bevallott vagy a NAV által véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségeiket valamilyen méltányolható gazdasági vagy személyes okból az esedékesség időpontjáig nem vagy csak részben tudják teljesíteni.

2.Áprilisában is érvényben maradnak a veszélyeztetett ágazatokban működő vállalkozások kedvezményei

A veszélyeztetett ágazatokba tartozó tevékenységeket, továbbá az adózási könnyítések igénybevételének feltételeit és módját részletesen ismertetik a NAV honlapján a Március hónapra újabb ágazatokban érvényesíthetők a veszélyhelyzeti adózási könnyítések és az Újabb kedvezmény az adózási könnyítéseket igénybe vevő egyéni és társas vállalkozásoknak cím alatt megjelent tájékoztatók.

3. Megjelentek a 2021 májusi üzemanyagárak

4. Megjelent a Bizottság közleménye a dömpingellenes vámok visszatérítéséről

Ki jogosult visszatérítést igényelni?

a) Minden olyan importőr igényelheti a visszatérítést, aki olyan árukat importált, amelyekre a vámhatóságok dömpingellenes vámokat állapítottak meg.

b) Ha a dömpingellenes vámok kivetése egy olyan vizsgálatra hivatkozva történt, amelyben a Bizottság a dömping vizsgálata céljából az exportáló gyártók/termelők köréből történő, az alaprendelet 17. cikke szerinti mintavételhez folyamodott, az importőrök kérhetik a visszatérítést, függetlenül attól, hogy az importőrök exportáló gyártói/termelői a mintában szerepeltek-e vagy sem.