1. A munkaviszonyban foglalkoztatottak járulékfizetési alsó határa

2020. szeptemberétől a munkaviszonyban álló biztosítottak esetében a járulékot havonta legalább a minimálbér 30 %-a, azaz 48 300 Ft után akkor is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. Ez a járulékfizetési alsó határ.

Példa

Egy heti 2 órában foglalkoztatott biztosított munkavállaló szeptemberre számfejtett munkabére 12 000 forint. A járulékalapot képező jövedelemből (12 000 forint) a biztosítottat terhelő 18,5 % társadalombiztosítási járulékot (2 220 forint) a foglalkoztató levonja, a járulékfizetési alsó határ és a tényleges járulékalap közötti különbözetre (48 300-12 000=36 300 forint) eső társadalombiztosítási járulékot (6 716 forint) pedig megfizeti. A kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót is a 48 300 forint után kell megfizetni.

2. Gyakran ismételt kérdések az új Tbj. kapcsán

1. 2020. július 1-jén hogyan változott az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségének bejelentése?

2020. július 1. óta a NAV automatikusan előírja az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésének kötelezettségét, és erről értesíti az érintett személyt. Ez azt jelenti, hogy a természetes személynek a fizetési kötelezettségét főszabály szerint már nem kell bejelentenie, arra csak kivételes esetekben van szükség.

2. Külföldi biztosítás bejelentésére, illetve az egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettsége alóli kijelentkezésre 2020. július 1. óta hogyan van lehetőség?

Annak a tajszámos személynek, aki valamely EGT-tagállamban, Svájcban,  Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban, nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében biztosított, be kell jelentenie a külföldön, illetve a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül az egészségbiztosítónak.

 3. Mi a teendőm, ha nem tudom fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Ha a magánszemély méltányolható jövedelmi, vagyoni és szociális körülményei miatt nem tudja határidőre befizetni a járulékot, fizetési kedvezményt (részletfizetést, fizetési halasztást, mérséklést) kérhet a NAV-tól, ami azonban csak akkor engedélyezhető, ha annak a törvényi feltételei fennállnak.

Megoldást jelenthet az is, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetést a kötelezett helyett, annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. Az átvállalás a NAV jóváhagyásával válik érvényessé.

4. Mi történik, ha nem fizetem meg az előírt egészségügyi szolgáltatási járulékot?

Nem veheti igénybe térítésmentesen az egészségügyi szolgáltatást az, aki nem fizeti meg a járulékot és a 2020. július 1-jét követő időszakra az ebből keletkező hátralék összege több mint az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosa (46 260 Ft). Ebben az esetben a NEAK érvényteleníti a tajszámot is.

5. Mi a járulékalap a mezőgazdasági őstermelők esetében az új Tbj. szerint?

A mezőgazdasági őstermelő – ideértve a tevékenységét a tárgyévben kezdő mezőgazdasági őstermelőt is – a minimálbér 92 %-ának megfelelő összeg után fizeti meg a társadalombiztosítási járulékot. Akinek az e tevékenységéből származó, tárgyévet megelőző évben elért bevétele nem haladja meg az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatárt, az őstermelői tevékenységből származó, tárgyévet megelőző évi bevételének 15 %-a után társadalombiztosítási járulékot fizet. Az Szja tv. szerinti mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó bevételi értékhatár számításánál figyelmen kívül kell hagyni a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján folyósított, egyébként bevételnek számító támogatást.

3. Közlemény a 2020. évben szja 1%-os felajánlásban részesült civil kedvezményezettekről

A NAV kimutatása tartalmazza a kedvezményezettek adószámát, nevét, székhelyét, a kedvezményezettet megillető összeget és a kedvezményezett javára érvényesen rendelkezők számát.

4.  Tájékoztatás a kiviteli vámeljárásokat érintő üzemszüneti eljárás rendjéről

A NAV által kiadott 4002/2020. tájékoztatás a kiviteli vámeljárásokat érintő üzemszüneti eljárás rendjéről szól.

Az Uniós Vámkódex (UVK) szerint az Unió vámterületéről kiszállítandó árukról a kivitel előtt úgynevezett indulás előtti árunyilatkozatot kell benyújtani. Ez lehet vám-árunyilatkozat, kilépési gyűjtő árunyilatkozat vagy újrakiviteli árunyilatkozat egyaránt.

Mivel a vámhatóságok közötti, valamint a gazdálkodók és a vámhatóságok közötti információcsere minden esetben elektronikusan zajlik, ezek az árunyilatkozatok is kizárólag ilyen formában nyújthatók be.

Ez a tájékoztatás az elektronikus adatfeldolgozást végző informatikai rendszerek meghibásodásakor, esetleges üzemszünetekor követendő eljárást mutatja be.

5. ELEKAFA

A magyar adózók az ’ELEKAFA nyomtatványon igényelhetik vissza a más tagállamban megfizetett általános forgalmi adót.

6. Digitálisan biztonságosabb

A NAV-nál már jó ideje szinte minden elektronikusan is intézhető, ehhez a magánszemélyeknek mindössze KAÜ-azonosításra (ügyfélkapus regisztráció, e-személyi igazolvány, telefonos azonosítás) és KÜNY tárhelyre van szükségük. Az elektronikus ügyintézés és kapcsolattartás amellett, hogy biztonságos, jelentősen gyorsítja is a kommunikációt az ügyfél és a hivatalok között.

Az ügyfélkapu mellett szintén egy kényelmes, gyors ügyintézési lehetőség az Ügyfél-tájékoztató és Ügyintéző Rendszer (06-80/20-21-22) használata. A telefonos ügyintézéshez mindössze egy előzetesen igényelt ügyfél-azonosítószám (PIN-kód) vagy részleges kódú telefonos azonosítás szükséges. További előnye, hogy így a NAV munkatársa közvetlenül segíthet az ügyfeleknek személyes találkozás nélkül is.

7. Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók

8. Adótraffipax