Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Elhalasztva az új Tbj. szerinti járulékfizetési alsó határ júliusi bevezetése | NAV-Figyelő 32. hét

7 augusztus 2020

A járulékfizetési alsó határt legelőször szeptember hónapra kell alkalmazni. El kell kezdeniük törleszteni a Katásoknak a március 1-je előtti tartozásaikat.

1.Júliustól kell a KATA adóalanyoknak törleszteniük

A  kisadózó vállalkozás a  2020. március 1-je előtt esedékessé vált Katv. szerinti adótartozását a  veszélyhelyzet megszűnésének negyedévét követő hónaptól 10 havi egyenlő részletben – az  egyes részleteket a  tárgyhó 12.  napjáig – fizetheti meg.

Az erre biztosított pótlékmentes részletfizetés első törlesztőrészletének határideje 2020. július 13-a volt, a második részletet 2020. augusztus 12-éig kell befizetni. Aki időben nem törleszti a részleteket, annak a teljes tartozást egy összegben kell rendeznie.

Ebben az esetben a NAV a tartozás fennmaradó részére a tartozás eredeti esedékességétől késedelmi pótlékot számít fel, és a tartozás végrehajthatóvá válik. Az a kisadózó, aki a 10 havi pótlékmentes részletfizetéssel sem tudja a tartozását kiegyenlíteni, hosszabb futamidőért kérelmet nyújthat be a NAV-hoz.

2. Frissített információs füzetek

Az egyszerűsített foglalkoztatás (Efo) 2020

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 169. §-a alapján, az Efo tv. szabályaitól eltérően 2020. december 31-éig alkalmi és idénymunkára hosszabb időtartamban alkalmazható a munkavállaló

  • növénytermesztési,
  • erdőgazdálkodási,
  • állattenyésztési,
  • halászati,
  • vadászati

ágazatban.

Mindez azt jelenti, hogy az alkalmi munka időtartama egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 20 naptári nap, a mezőgazdasági idénymunka éves időtartama legfeljebb 180 nap lehet.

Ha a munkáltató és a munkavállaló több alkalommal létesít munkaviszonyt idénymunkára, vagy idénymunkára és alkalmi munkára, akkor ezeknek a munkaviszonyoknak az együttes időtartama a naptári évben nem haladhatja meg a 180 napot. Az egyszerűsített foglalkoztatás további szabályai részletesen itt.

A háztartási munka adózási szabályai (2020)

A háztartási munka szabályairól az Egptv.  (Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. tv.) I. Fejezete rendelkezik.

Mi a háztartási munka?

A háztartási munka egy adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatási forma, ami kizárólag természetes személyek között jöhet létre.

Háztartási munka: egy természetes személynek és a vele egy háztartásban élők, illetve közeli hozzátartozói számára a mindennapi élethez szükséges feltételek biztosítását szolgáló következő tevékenységek:

  • lakástakarítás,
  • főzés,
  • mosás,
  • vasalás,
  • gyermekek felügyelete, házi tanítása,
  • otthoni gondozás és ápolás,
  • házvezetés,
  • kertgondozás.

Háztartási alkalmazott foglalkoztatásakor a foglalkoztató köteles bejelenteni a NAV felé havonta vagy több hónapra előre a munkavégzés megkezdése előtt a következő adatokat:

  • a foglalkoztató adóazonosító jelét,
  • a háztartási alkalmazott adóazonosító jelét és társadalombiztosítási azonosító jelét,
  • a tényleges foglalkoztatás kezdő napját.

A foglalkoztatónak az adóhatósági nyilvántartásba vétel, regisztráció céljából teljesített bejelentés alapján háztartási alkalmazottanként havonta 1000 forint regisztrációs díjat kell fizetnie.

Mikor kell fizetni szja-t és a járulékokat?

Ha a foglalkoztató elmulasztja a fenti regisztrációs díjfizetési és/vagy a bejelentési kötelezettségét teljesíteni, akkor a mulasztással érintett naptári hónapokban a háztartási alkalmazottnak kifizetett bevétel teljes összege után az Szja tv., a Tbj. és a Szocho tv.rendelkezései szerint meg kell fizetnie a személyi jövedelemadót, az egyéni járulékokat és a szociális hozzájárulási adót az adott jogviszonynak megfelelően (például: munkaviszony, megbízás).

A háztartási alkalmazott foglalkoztatásának szabályairól részletesen itt.

A diákok munkavállalása  (2020)

Fontos tudnivaló, hogy egy diák a tanulói vagy a hallgatói jogviszonyának kezdetétől a diákigazolványra jogosultságának megszűnéséig jogosult egészségügyi szolgáltatásra. Mindez vonatkozik a tanulói, hallgatói jogviszony szünetelésének időtartamára is. Ez azt jelenti,  hogy egy nappali tagozatos hallgatónak a hallgatói jogviszony kezdetétől a diákigazolványra jogosultság megszűnéséig nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetnie.

  • Iskolaszövetkezet tagjaként

A diák az iskolaszövetkezet tagjaként a Tbj. szabályai szerint nem biztosított – 25. életévének betöltéséig a tanulói, hallgatói jogviszonya szünetelésének (halasztás) időtartama alatt sem –, ezért az így végzett munkájával összefüggésben járulékot sem kell fizetnie. Vagyis ez esetben csak a 15 % szja-t vonja le a tanuló jövedelméből a diákszövetkezet.

Ha az iskolaszövetkezet olyan diákot alkalmaz a nyári szünetben, aki már befejezte az általános iskolai tanulmányait vagy leérettségizett, illetve végzett a főiskolán vagy az egyetemen, akkor sem kell járulékot fizetnie, hiszen a tanuló, hallgató diákigazolványa a tanév lejártát követő október 31-ig még érvényes.

  • Munkaviszonyban

A tanuló ez esetben a járulékalapot képező jövedelme után 18,5 % társadalombiztosítási járulékot fizet, amit a munkáltatója állapít meg, von le a tanuló munkabéréből.

  • Munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási szerződés)

A diákok természetesen munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban is végezhetnek munkát. A megbízási szerződés alapján kapott díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diákok a munkaviszonytól eltérően nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban foglalkoztatott diák havi díjazása nem éri el a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének 30 %-át, akkor nem jön létre biztosítási jogviszony, ezért járulékot sem kell fizetnie.

Jelenleg a minimálbér összege: 161 000 Ft, melynek 30 %-a 48 300 forint. Ha nem egész hónapban dolgozik a diák, akkor az egy napra jutó díjazásnak az 1 610 Ft-ot kell elérnie ahhoz, hogy biztosított legyen.

Ha a biztosítási jogviszony létrejön, akkor fizet a tanuló 18,5 % társadalombiztosítási járulékot. A járulékot ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és vallja be a NAV-hoz.

A diákpk dolgozhatnak továbbá egyszerűsített foglalkoztatás vagy végezhetnek háztartási munkát is. A diákok munkavállalásának további, rendkívül hasznos tudnivalói itt.

A családokat érintő adóalap-kedvezmények (négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye, első házasok kedvezménye és családi kedvezmény) 2020

Ezen információs füzetből kizárólag a családi járulékkedvezmény témáját emelnénk ki, mivel annak szabályaiban történt változás az új Tbj. okán.

Ha a jogosult részére járó családi kedvezmény összege több, mint az összevont adóalapba tartozó jövedelmének összege, akkor lehetősége van az adóalapot meghaladó rész 15 %-át családi járulékkedvezmény jogcímen igénybe venni a következőkben leírtak szerint.

A családi járulékkedvezményt az a magánszemély veheti igénybe, aki

  • az Szja törvény szerinti családi kedvezmény érvényesítése szempontjából jogosultnak és
  • július 1-től az új Tbj. szerint biztosítottnak

minősül.

Tehát két fontos szabályt kell figyelembe venni, egyrészt azt, hogy olyan magánszemély veheti igénybe a kedvezményt, aki az Szja törvény szerint azt érvényesítheti, másrészt a kedvezmény érvényesítésére kizárólag a biztosított – például a munkaviszonyban álló – magánszemély jogosult.

Kedvező változás, hogy 2020. július 1-től a családi járulékkedvezmény csökkentheti a biztosított által fizetendő teljes 18,5 % társadalombiztosítási járulék vagy 10 % nyugdíjjárulék összegét. Korábban a 1,5 %-os munkaerő-piaci járulék összege nem volt csökkenthető a kedvezmény összegével.

A 30. heti NAV-Figyelőben már ismertettük, hogy az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, így többek között a munkaviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka, ami a járulékfizetési alsó határ.

Fontos szabály, hogy a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulék terhére családi járulékkedvezmény nem érvényesíthető.

A Tbj. 104. § (7) bekezdése alapján a járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közti különbözet után fizetendő társadalombiztosítási járulékra vonatkozó szabályok nem alkalmazandók a 2020. július és augusztus hónapra, ezért a fenti szabály első ízben 2020. szeptember 1-től alkalmazandó.

3. Elismert harmadik államban letelepedett adóalany áfa-visszatérítése

Az elismert harmadik államban letelepedett adóalany (a továbbiakban: harmadik országos adóalany) adó-visszatéríttetési kérelmét az erre rendszeresített IAFAK-nyomtatványon nyújthatja be a NAV-hoz. Elismert harmadik államok: Svájci Államszövetség, Liechtensteini Hercegség, Norvég Királyság, Török Köztársaság és a Szerb Köztársaság.

Ha a harmadik országos adóalanynak vagy a nevében eljáró meghatalmazottnak van belföldi adóazonosító száma/technikai azonosítója, illetve cégkapuja, vagy KÜNY-tárhelye, akkor a kérelem elektronikus formában és elektronikus úton is beadható, ezek híján a nyomtatványt papíralapon kell eljuttatni a NAV-hoz.

Az IAFAK-nyomtatvány elektronikusan, illetőleg papíron történő benyújtásának további részleteiről itt tajákozódhat.

  1. Adótraffipax
Gábor Kertész
Head of Advisory | Accace Hungary
Kapcsolatfelvétel
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram