Megjelent az új járulékbevallás tervezet | NAV-Figyelő 30. hét

Amely már tartalmazza az új Tbj. és a szociális hozzájárulási adó módosulása miatti változásokat. A felszolgálási díj is társadalombiztosítási járulék alap lett. Újra fizetni kell EKAER-ben a kockázati biztosítékot az arra kötelezetteknek. 0,6 % a jegybanki alapkamat.

1.Megjelent a 2008 jelű bevallás tervezete

2020. július 1-jétől a biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, valamint a foglalkoztatók kötelezettségeiről az új Tbj. rendelkezik.

Az új Tbj. hatályba lépése és a szociális hozzájárulási adó csökkenése miatt számos helyen módosult a bevallási nyomtatvány.

Az új Tbj. nem hozott változást a foglalkoztatói kör tekintetében. Változott azonban a biztosítottak köre, a járulékalapot képező jövedelem meghatározása, a fizetendő járulék típusa és bevezetésre került a járulékfizetési alsó határ a munkaviszonyban álló biztosítottak tekintetében.

A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó esetében megszűnt a járulékfizetési kötelezettség, tehát a társas vállalkozás nem fizet a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után egészségügyi szolgáltatási járulékot és a társas vállalkozót sem terheli a tagi jövedelem után nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség.

Biztosított csak olyan személy lehet, aki nem minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak, vagyis aki nem saját jogú nyugdíjas vagy olyan özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte.

Ez azt jelenti, hogy az a személy, aki kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, nem válik biztosítottá függetlenül attól, hogy tevékenységét milyen jogviszonyban folytatja és biztosítási kötelezettség hiányában járulékot sem kell fizetnie.

A biztosított társas vállalkozó a 18,5%-os mértékű társadalombiztosítási járulékot a társas vállalkozástól személyes közreműködésére tekintettel megszerzett járulékalapot képező jövedelem alapulvételével fizeti meg. A társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér.

Az új Tbj. 4. § 21) pont 5. alpontja szerinti, vagyis a társaság ügyvezetését (nem munkaviszonyban) ellátó  társas vállalkozó esetén a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetés díjazását kell tekinteni.

2020. június 30-ig a felszolgálási díj összege után a régi Tbj. szerint a foglalkoztatót terhelte a 15 % mértékű nyugdíjjárulék. 2020. július 1-től a biztosított fizeti meg a 18,5 % mértékű társadalombiztosítási járulékot.

Az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, így többek között a munkaviszonyban a járulékalap havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (a továbbiakban: járulékfizetési alsó határ), azzal, hogy ha

1. a) a biztosítási kötelezettséget eredményező jogviszony hónap közben keletkezik vagy szűnik meg,
2. b) a biztosítási jogviszony a jogviszony szünetelése alapján a hónap egészében nem áll fenn, vagy
3. c) az adott hónapban a biztosított táppénzben, baleseti táppénzben részesül, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén fizetési nélküli szabadságot vesz igénybe,

a járulékfizetési alsó határ meghatározása során az a)-c) pontok szerinti naptári napokat figyelmen kívül kell hagyni. Amennyiben az a)-c) pontokban meghatározott körülmények a naptári hónap csak egy részében állnak fenn, a járulékfizetési alsó határ kiszámításánál egy-egy naptári napra a járulékalap harmincad részét kell alapul venni.

Átmeneti szabályok a régi Tbj. és az új Tbj. között

A díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyokban, ha a biztosítási jogviszony elbírálására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a biztosítási jogviszony

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a régi Tbj. rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira az új Tbj. szabályait kell alkalmazni, és az új Tbj, szerint kell teljesíteni a társadalombiztosítási kötelezettséget.

A Tbj. 2020. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni a 2020. július 10-ig meg-szerzett és 2020. június havi járulékalapot képező olyan jövedelemre, amelyet a 2020. június hónapra vonatkozóan benyújtott bevallásban kell bevallani.

A biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, e jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor. Ha a jogviszony megszűnése alapján 2020. július 1-jét megelőző időszakra keletkezik járulékalapot képező jövedelem, akkor az adott időszakban hatályos, vagyis a régi Tbj. szabályait kell alkalmazni.

2. Friss információs füzet:

Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége

2020. július 1-jétől az egyéni vállalkozói nyilvántartást a NAV vezeti, az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos bejelentések – tevékenység megkezdése, adatváltozás bejelentése, szünetelés, illetve szünetelés utáni folytatás és a tevékenység megszüntetése – megtételére továbbra is a Webes Ügysegéden keresztül van lehetőség.

Az egyéni vállalkozó a tevékenységét fő szabály szerint legalább egy hónapig és legfeljebb két évig szüneteltetheti, de 2020. december 31-éig a szünetelés időtartama egy hónapnál rövidebb is lehet.

Ha az egyéni vállalkozó elveszti a cselekvőképességét vagy meghal, akkor a tevékenység folytatásának bejelentésére 90 nap áll rendelkezésre. A bejelentést 2020. július 1-jétől szintén a NAV-hoz, mint az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szervhez kell megtenni.

A biztosítási és járulékfizetési kötelezettségről, a fizetendő járulék mértékéről rendelkező szabályokat 2020. július 1-jétől az új Tbj. tartalmazza. Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozónak nem kell járulékot fizetni.

A NAV kiemeli, hogy a nyugdíjas egyéni vállalkozónak a 2020. II. negyedévre vonatkozó egészségügyi szolgáltatási járulékot és a nyugdíjjárulékot a negyedévet követő hónap, vagyis 2020. július 12-éig még be kellett fizetnie. A nyugdíjas egyéni vállalkozónak a 2020. június 30-ig terjedő időszakra a saját személyére vonatkozó járulékait a 2020. évre vonatkozó SZJA-bevallásában kell majd szerepeltetnie.

Az adóévre megállapított 15 százalék adóterhet viselő vállalkozói osztalékalap után az egyéni vállalkozó 17,5 százalék, 2020. július 1-jétől 15,5 százalék szociális hozzájárulási adót köteles fizetni, amíg az összevont adóalapba tartozó adó (adóelőleg) alapjának számításánál figyelembe vett jövedelme és a Szocho tv-ben meghatározott juttatások összege a tárgyévben el nem éri a minimálbér összegének huszonnégyszeresét, vagyis az ún. adófizetési felső határt.

3. Ismét csökkent a jegybanki alapkamat

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2020. július 21-i ülésén a jegybanki alapkamat mértékét 0,75%-ról 15 bázisponttal csökkentette, és 2020. július 22-i hatállyal 0,6 % mértékben határozta meg.

Ennek megfelelően módosította a NAV a Kalkulátorok címszó alatti Pótlékszámítás menüpontot.

4. Frissültek a NAV honlapjáról letölthető ’Adatlapok fizetési könnyítésre’

5. Vámügyek

A szabványosított információcsere egyes kérdéseiről

2020. június 1. óta az Uniós Vámkódex szerinti különleges eljárásokhoz kapcsolódó szabványos információcserére az Európai Bizottság által fejlesztett „Uniós Vámkódex – Adatlapok (INF) különleges eljárásokhoz” elnevezésű elektronikus alkalmazást kell használni, ami az EU Ügyfél Portálon keresztül érhető el.

A szabványosított információcsere (INF) részletszabályait a 2015/2446 bizottsági rendelet tartalmazza (FJA).

Az INF-rendszer ügyféloldali kezelését leíró magyar nyelvű súgó erről a linkről letölthető:

6. Megszűnt az EKAER-ben a kockázati biztosíték alóli mentesség

2020. július 18-án megszűnt a veszélyhelyzet miatti kockázati biztosíték alóli mentesség, és másnaptól ismét kell kockázati biztosítékot nyújtani az arra egyébként kötelezett adóalanyoknak. A biztosíték mértékének számítása során a 2020. július 19-től tett bejelentéseket kell figyelembe venni. Olvasható a NAV EKAER honlapján.

7. Adótraffipax