Számlázás mellett pénztárgépben rögzíteni csak a pénzmozgást kell. Ha a vevő nem áfaalanyként jár el, a számlán nem kell feltüntetni az adószámát. Mentesül a járulékfizetés alól a nyugdíjas egyéni és társas vállalkozó is.
1. Számlával bizonylatolt értékesítés adatai miként kerüljenek az pénztárgépbe?
Egy ügyletről egyféle bizonylatot, vagyis vagy számlát vagy annak adása alóli mentesülés esetén nyugtát kell kibocsátani. Ugyanarról az ügyletről a számla és nyugta egyidejű kibocsátása nem merülhet fel. Ez vonatkozik a pénztárgéppel teljesített nyugtaadás esetére is, mivel az NGM rendelet nem tartalmaz olyan előírást, hogy a számlával kísért értékesítést a pénztárgépben rögzíteni kell. A NAV azt javasolja az adóalanyoknak, hogy a számlával bizonylatolt értékesítés ellenértékéről az online pénztárgéppel ne állítsanak ki nyugtát.
Természetesen az adózók a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett pénzt a pénztárgéppel bizonylatolt bevételekkel együtt – a pénztárgéphez rendelt pénztároló eszközben (pl. pénztárfiókban) – tarthatják. Ebben az esetben a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékeként átvett és a pénztároló eszközben elhelyezett pénzről pénzmozgás (pénztári befizetés) bizonylatot kell kiállítani a pénztárgéppel. A pénzmozgás bizonylat kiállítása biztosítja, hogy a pénztároló eszközben levő pénzkészlet megegyezzen a pénztárgépen bizonylatolt értékesítések és egyéb pénzmozgások egyenlegével.
2. Adópercek e heti témája: Egy ügyletről egyféle bizonylat
Tehát egy ügyletről egyféle bizonylatot – számlát vagy nyugtát – kell kibocsátani. Ha az adózó a számlával bizonylatolt ügylet ellenértékéről továbbra is kiállít pénztárgépes nyugtát, akkor az értékesítés adatai az online számlaadat-szolgáltatás és az online pénztárgép útján is megérkeznek a NAV-hoz. A dupla bizonylatolásból adódó dupla adatszolgáltatás, és az abból esetlegesen következő ellenőrzés elkerülésére célszerű megszüntetni ezt a gyakorlatot.
Javasoljuk tehát nyugta helyett ilyenkor egyéb pénzmozgás bizonylat kiállítását, mivel a kassza tartalmának változását minden esetben pénzmozgás bizonylattal szükséges igazolni.
3. Csak az áfaalany vevő adószámát kötelező feltüntetni a számlán
A számlázási szabályok változása miatt 2020. július 1-jétől a belföldön teljesített ügyletről kibocsátott számlán fel kell tüntetni a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő áfaalany adószámának első 8 számjegyét. Ha azonban a terméket beszerző, szolgáltatást igénybe vevő – szóban vagy írásban – úgy nyilatkozik, hogy nincs adószáma, vagy az ügyletben nem áfaalanyként jár el, és ezért a számlázáshoz nem ad meg az adószámot, akkor a számlának nem kell vevői adószámot tartalmaznia.
4. A pénztárgépek és az automaták elhalasztott éves felülvizsgálatának határideje: 2020. október 16.
Ha az online pénztárgép, illetve a kezelőszemélyzet nélküli élelmiszer-automatában működő felügyeleti egység éves felülvizsgálatának határideje a veszélyhelyzet ideje alatt járt le, akkor a felülvizsgálatot az üzemeltető a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül köteles elvégeztetni. A veszélyhelyzetet 2020. június 18-án szűnt meg. Az ebben az időszakban esedékessé vált és elhalasztott felülvizsgálatokat a veszélyhelyzet megszűnését követő 120 napon belül, azaz legkésőbb 2020. október 16-ig köteles pótolni az üzemeltető.
5. Az egyéb oktatás körébe tartozó szolgáltatások áfamentességének feltételei
Az Áfa tv. rendelkezései szerint mentes az adó alól a 85. § (2) bekezdésben meghatározott egyéb oktatás vagy képzés keretében a közszolgáltató, a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, a felnőttképző vagy – nemzetközi szerződés alapján – belföldön működő külföldi kulturális intézet – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatása.
A felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos módosulására tekintettel az alábbiak minősülnek egyéb oktatás vagy képzés (a továbbiakban mint egyéb oktatás) keretében nyújtott szolgáltatásnak:
a) a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett szakmai oktatás és szakmai képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett szakmai vizsga és képesítő vizsga,
b) a felnőttképzési törvényben meghatározott
ba) bejelentés birtokában és jogszabály alapján vagy
bb) engedély birtokában
szervezett oktatás vagy képzés, továbbá az ehhez kapcsolódóan szervezett vizsga,
c) a nyelvi képzés és az államilag, illetve nemzetközileg elismert nyelvvizsga-bizonyítvány kiadásának alapjául szolgáló vizsga, valamint
d) a tanulmányi és tehetséggondozó verseny szervezése és lebonyolítása.
Szabályozási átmenet – a 2020. január 1-je és augusztus 31-e közötti időszak
A felnőttképzési törvény 2020. január 1-jétől hatályos előírása szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, bejelentés és engedély megadása iránti kérelem pedig leghamarabb 2020. július 1-jétől nyújtható be. Ugyanakkor a hatályos törvényszöveg alapján az adómentesség alkalmazásához támasztott feltételeket (így többek között a felnőttképzési tevékenység bejelentését) az Áfa tv. átmeneti rendelkezései a szabályozási átmenet idejére feloldják.
Az átmeneti rendelkezés értelmében a felnőttképzési törvény 2020. január 1-jét megelőzően hatályos törvényszövege (a továbbiakban röviden: régi felnőttképzési törvény) szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó adómentességet az Áfa tv. 85. § (2) bekezdés a) és b) pontjának 2019. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint kell megítélni.
Bizonylatolás
Fontos változás, hogy 2020. július 1-jétől az adómentesnek minősülő egyéb oktatási tevékenységekre is kiterjesztésre került a nyugta- és a számlaadási kötelezettség, a továbbiakban tehát nem lesz elegendő ezen ügyletekről az egyéb számviteli bizonylat kibocsátása.
6. Minden, munkát végző nyugdíjas mentesül a járulékfizetés alól
2020. július 1-jétől már nem csak a munkaviszonyban álló, hanem foglalkoztatási formától függetlenül minden munkát végző saját jogú nyugdíjas (például a megbízási jogviszonyban álló is), mentesül a járulékfizetési kötelezettség alól.
A nyugdíjas vállalkozó
Az új Tbj. a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni- és társas vállalkozókra is kedvező szabályokat vezet be.
Kiegészítő tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt az egyéni- és társas vállalkozót, aki:
- saját jogú nyugdíjas, továbbá
- a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt betöltötte és özvegyi nyugdíjban részesül
akkor is, ha a saját jogú vagy a hozzátartozói nyugellátás folyósítása szünetel (továbbiakban: nyugdíjas).
2020. július 1-jétől a nyugdíjas vállalkozók nem fizetnek járulékot, és a társas vállalkozásnak sem kell a nyugdíjas társas vállalkozó után az egészségügyi szolgáltatási járulékot megfizetni.
7. Egy kis vám
Új funkciókkal bővült a Vámhatósági Határozatok rendszere
2020. június 29-étől elérhető az Európai Bizottság Vámhatósági Határozatok rendszerének (Customs Decisions Management System – CDMS) új, 1.24-es verziója. A NAV a legfontosabb változásokat foglalta össze tájékoztatójában, melyet az alábbi linken ér el.
8. Elérhetőek a A NAV 2020. július 1-jétől érvényes IBAN-számlaszámai
9. Feketelista
Alkalmazottukat bejelentés nélkül foglalkoztatók
