Hogyan és meddig élhetünk a rendkívüli fizetési kedvezményekkel? | NAV-Figyelő 22.hét

Mindent megtudhat a fizetési könnyítés általános és rendkívüli szabályairól. Az Online Számla rendszerben a csoportazonosító szám számít.

1. Június 2-ig kell elszámolniuk a 2018-ban 1 %-os szja felajánlásban részesült civil szervezeteknek

Csak azok a szervezetek kaphatnak jövőre ismét 1 %-os szja felajánlást, amelyek eljuttatják a NAV-hoz a ’KOZ közleményt június 2-ig. Ha a határidő végéig a fennálló járványhelyzet miatt, önhibáján kívül nem tudja a hivatkozott közleményt benyújtani, akkor azt az akadály megszűnését követő 15 napon belül pótolnia kell és ezzel egyidejűleg igazolási kérelmet is elő kell terjesztenie. Amennyiben ezt elmulasztja, a NAV kizárja a 2021. évi kedvezményezettek közül.

2. Online számlaadat-szolgáltatás csoportos adóalany vevő esetén

A csoportos áfaalanyiság egy olyan speciális adóalanyiság az áfa rendszerében, amit a belföldön letelepedett, együttesen kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok hozhatnak létre. Ők a csoportos adóalanyiság időszakában együtt alkotnak egyetlen áfaalanyt, és a csoport létrejöttével a tagok önálló áfaalanyisága megszűnik.

Ennek megfelelően, ha a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő személy csoportos áfaalany tagja, akkor a részére kiállított számlán (ha az áthárított adó a 100 ezer forintot eléri vagy meghaladja, 2020. július 1-jétől pedig minden esetben) a csoportazonosító szám első nyolc számjegyét kell feltüntetni, nem pedig a tag adószámát. Így az online számlaadat-szolgáltatás során is a csoportazonosító számot kell a NAV-nak megküldeni.

3. Megjelent az ADÓVILÁG 2020/06. száma

A tartalomból:

• Újabb adózási könnyítések a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében
• További fizetési könnyítések a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan
• Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése
• Egyszemélyes kft. – a vállalkozói tevékenység továbbfolytatásának új lehetősége
• Az Azonnali Fizetési Rendszer (AFR) bevezetésének tapasztalatai a NAV-nál
• A kiskereskedelmi adó és a hitelintézetek járványügyi helyzettel összefüggő különadója
• A pénzügyi szervezetek különadójának szerepe a költségvetés 2020. évi bevételeiben

Az ADÓVILÁG digitálisan előfizethető itt!

„További fizetési könnyítések a koronavírus-járványhoz kapcsolódóan” cikk tartamából:

Az adójogszabályokban foglaltak mellett a Kormány a rendeleteiben számos további kedvezménnyel, intézkedéssel nyújt segítséget a bajba jutott adózóknak. Ezek között is jelentős szerepet tölt be a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a korona vírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet).

Ebben a Kormány átmenetileg, az adózás rendjéről szóló törvényben foglaltakon felül további, rendkívüli fizetési kedvezmények engedélyezését is lehetővé teszi.

Ennek megfelelően az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal legfeljebb 5 millió forint összegű adóra, maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést (a továbbiakban együtt: fizetési könnyítést)

engedélyez pótlékmentesen vagy

• gazdálkodó szervezet – ide nem értve az egyéni vállalkozót – egy adónemen fennálló adótartozását legfeljebb

20 százalékkal, maximum 5 millió forint összeghatárig mérsékeli, ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

Rendkívüli intézkedésnek tekinthető, hogy a Kormányrendelet a munkáltató által a munkavállalótól levont kötelezettségek tekintetében is lehetővé teszi mindkét kedvezményt, szemben az adózás rendjéről szóló törvénnyel, amely a levont jellegű kötelezettségek esetében kizárja a fizetési könnyítés vagy a mérséklés engedélyezését.

Ugyancsak az általánostól jelentősen eltérő szabálynak tekinthető az is, hogy a gazdálkodó szervezetek  kérelmére az adó (tőke) tartozás is mérsékelhető, mivel az adózási jogszabály esetükben csak a pótlék és bírság tartozás mérséklését teszi lehetővé. Viszont fontos, hogy a mérséklés esetében a mértéken és az összeghatáron felül további kikötés, hogy csak egy adónem tekintetében engedélyezhető.

A fizetési könnyítés esetében ilyen kikötés nincs, több adónemen fennálló tartozás együttes összegének figyelembe vételével állapítható meg az 5 millió forintos összeghatár.

Ha az adózó a Kormányrendelet szerinti kedvezmények egyikével szeretne élni, akkor kérelmet kell előterjesztenie.

Erre a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig lesz lehetősége, azt követően ezek a típusú kedvezmények megszűnnek. A kérelem az általános szabályok szerint ter jeszthető elő. Az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett jogi személy és egyéb szervezet a FAG01, az egyéni vállalkozó és a magánszemély pedig a FAM01 űrlapon terjesztheti elő a kérelmét.

A kedvezmények nem járnak automatikusan, a kérelem benyújtásával egyidejűleg

• a fizetési könnyítés esetében igazolni, de legalábbis valószínűsíteni kell, hogy a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetében pedig igazolni szükséges, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

Ugyanakkor azonban tudni kell, hogy ha a Kormány rendelet szerinti mérséklést követően fennmaradó tartozását és esetleg az egyéb adónemeken fennálló tartozásait a gazdálkodó szervezet nem tudja egy összegben megfizetni, akkor lehetősége van az adózás rendjében foglalt „általános” szabályok szerinti fizetési könnyítést kérelmezni.

Erre azonban külön kérelmet kell előterjeszteni, mivel a kétféle típusú kedvezmény az eltérő szabályok miatt (ügyintézési határidő, illetékmentesség, levont jellegű kötelezettségek, stb.) egy eljáráson belül nem bírálható el. A különbözetre előterjesztett fizetési könnyítési kérelem esetében természetesen nem kell jelölni az űrlapon, hogy a Kormányrendelet szerint kéri az adózó az elbírálást.

4. Vám ügyek

• Megjelent az Európai Bizottság Közleménye az EU-ból a kelet- és dél-afrikai államokba irányuló export tekintetében
• Értesítés a Dél-afrikai Köztársaságból származó, kumulációból kizárt áruk jegyzékéről
• Megszűnt a védőfelszerelések kiviteli korlátozása

Az Európai Bizottság 2020. április 26-án 30 napra korlátozta a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kivitelét. A védőszemüvegeket és szemvédő eszközöket, az orr- és szájvédő eszközöket, valamint védőruhákat érintő kiviteli korlátozás 2020. május 25-én járt le, így ezen termékek harmadik országokba történő kiviteléhez 2020. május 26-ától nem kell engedély.