Uniós szinten egységes a vevői készlet feltételrendszere. Információs füzet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről, adóelőleg nyilatkozatok 2020-ra.

1. Csökkenthető az áfa adóalap a behajthatatlan követelés miatt

Január 1-én léptek hatályba a behajthatatlan követelés miatti áfa adóalapcsökkentést lehetővé tevő szabályok.

Ki és hogyan élhet ezzel a lehetőséggel?

A termék értékesítője és a szolgáltatás nyújtója. Önellenőrzés keretében, de számlahelyesbítés nélkül. Az önellenőrzéssel egyidejűleg, az adóalany (termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó) az adóhatóság felé nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre a NAV ígérete szerint nemcsak a 2020. évi, 2065 számú bevallás, hanem a 2016 – 2019. évek bevallásai is fel lesznek készítve.

Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell:

• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
• az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
• az adóalap-csökkentés összegéről,
• a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
• arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.

A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy nem adóalany vevő partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.

További fontos szabályok:

• A vevőnél adóvisszatérítési kötelezettség keletkezik.
• Kizárólag a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú ügyleteknél alkalmazható.
• Az Áfa tv. saját fogalmat ad a behajthatatlan követelésre (Áfa tv. 259. § 3/A.)

Az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó együttes feltételek:

(Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdései)

• az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
• az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a jogszabályban meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
• az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
• a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,
• a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
• az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
• a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.

2. A vevői készlettel kapcsolatos egységesített szabályok

A vevői készletes egyszerűsítés lényege Magyarországon nem változott. Az EU-ban problémát eddig az jelentett, hogy egyes tagállamok elfogadtak a magyarhoz hasonló egyszerűsítést, míg mások nem. Amely tagállamban élt ez a jogintézmény, azokban sem volt uniós szinten egységes a szabályozás. Az egységes alkalmazást hivatott szolgálni az a változás, hogy 2020. évtől minden tagállamban kötelező bevezetni a vevői egyszerűsítést és a feltételrendszer is egységessé vált.

Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának törvényi feltételei?

Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani.

Ezeket a feltételeket az Áfa tv. 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:

• a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany),
• a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák,
• a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják,
• a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát,
• a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett nyilvántartásában,
• a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát.

Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő joghatás.

További részletes információkat arról, hogy mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak, a NAV honlapján talál.

3. Emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum

A minimálbér  összege 161.000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimumának összege pedig 210.600 Ft-ra emelkedett 2020.01.01-jétől.

4. Hátralékos kisadózók, figyelem!

Mire kell ügyeljen a kisadózó, ha 100 000 Ft-ot meghaladó adótartozása volt december 31-én? Ez esetben az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát, ugyanakkor ha a kisadózó megfizeti a teljes adótartozását (pl. átutalással, csekken, bankkártyával stb.) a határozat véglegessé válásáig, akkor nem „esik ki” a katából.

A tartozás megfizetését jelenti az is,

• ha az adóhatóság az adótartozás teljes összegére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy ha
• az adóhatóság a tartozást méltányosságból elengedte és az engedélyező határozat véglegessé vált.

5. Újabb segítség az adóelőleg nyilatkozatok kitöltéséhez

A NAV az online adóelőleg-nyilatkozat bevezetésével ismét segítséget nyújt a magánszemélyeknek és a kifizetőknek. 2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek az adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.

A webes nyomtatványok a NAV honlap bal oldalán található Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásra kattintva, vagy a https://onya.nav.gov.hu/ elérési útvonalon érhetőek el.

A NAV plusz segítséget nyújt a kitöltéshez, az adóelőleg-nyilatkozatokat a nyilvántartásaiban szereplő adatokkal feltölti, amiket az adóazonosító jel kivételével szerkeszteni is lehet. Az első házasok kedvezményére, a családi kedvezményre, valamint a személyi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatoknál – a munkáltatók, kifizetők által küldött járulékbevallások alapján – a kedvezmény adatait is kiajánlja.

Fontos kiemelni, hogy az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái természetesen megmaradnak, továbbra is lehetőség van a NAV holnap Adóelőleg-nyilatkozat Alkalmazással (ANYA) elkészített, kinyomtatott vagy a kézzel kitöltött nyilatkozatokat a kifizetőknek személyesen átadni.

6. Megjelentek az év első Információs füzetei

Fizetési kedvezmények gazdálkodó szervezetek részére

A fizetési kedvezmények magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére

 A családokat érintő adóalap-kedvezmények

Az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel.

Ebben az információs füzetben az alábbiakról olvashat

1. A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye

1.1. Jogosultak köre

1.2. Jogosultság időtartalma

1.3. A kedvezmény alapja

1.4. Átmeneti szabály

2. Első házasok kedvezménye
3. Családi kedvezmény 3.1. Jogosult

3.2. Kedvezményezett eltartott és eltartott

3.3. Jogosultsági hónap

3.4. Igénybe vehető családi kedvezmény

3.5. Felváltva gondozott gyermek

4. Családi járulékkedvezmény
5. Családi kedvezmény igénybevétele
6. Adóelőleg meghatározása év közben
7. A kedvezmények érvényesítése és bevallása év végén
8. A családi kedvezményre jogosultság külföldi magánszemélyeknél
9. A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeket megillető családi kedvezmény

7.Fizetendő járulékok

Változik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. A magánszemélynél és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónál (ideértve azt is, ha a saját jogú nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg az Mt. szerinti munkaviszonyban is áll)  2020. január 1-jétől  7.710 Ft/hó (napi 257,-Ft) lesz, a korábbi 7.500 Ft helyett.

8. Közzétette a NAV a hatályos számlaszámok jegyzékét

A 2020. január 1-jétől érvényes NAV számlaszámok adónemenként itt érhetőek el.

9. Váminformációk

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7019/2019. felhívás egyes felhívások érvénytelenítéséről

10. Adótraffipax