Uniós szinten egységes a vevői készlet feltételrendszere. Információs füzet a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményéről, adóelőleg nyilatkozatok 2020-ra.
Január 1-én léptek hatályba a behajthatatlan követelés miatti áfa adóalapcsökkentést lehetővé tevő szabályok.
Ki és hogyan élhet ezzel a lehetőséggel?
A termék értékesítője és a szolgáltatás nyújtója. Önellenőrzés keretében, de számlahelyesbítés nélkül. Az önellenőrzéssel egyidejűleg, az adóalany (termékértékesítő/szolgáltatásnyújtó) az adóhatóság felé nyilatkozatot tesz. A nyilatkozatokat az áfabevallás részeként rendszeresített nyomtatvány-részben kell megtenni. Erre a NAV ígérete szerint nemcsak a 2020. évi, 2065 számú bevallás, hanem a 2016 – 2019. évek bevallásai is fel lesznek készítve.
Az adóalapot csökkenteni kívánó adóalanynak a nyomtatványon nyilatkozni kell:
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás okáról,
- az érintett ügyletről kiállított számla sorszámáról,
- az adóalap-csökkentés összegéről,
- a termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő nevéről, adószámáról, valamint
- arról hogy az ügylet ellenértéke más módon nem térült meg számára.
A NAV felhívta a figyelmet arra, hogy nem adóalany vevő partner esetében behajthatatlan követelés jogcímén az adóalap nem csökkenthető.
További fontos szabályok:
- A vevőnél adóvisszatérítési kötelezettség keletkezik.
- Kizárólag a 2015. december 31-ét követő teljesítési időpontú ügyleteknél alkalmazható.
- Az Áfa tv. saját fogalmat ad a behajthatatlan követelésre (Áfa tv. 259. § 3/A.)
Az értékesítést teljesítő adóalanyra és annak vevő partnerére vonatkozó együttes feltételek:
(Áfa tv. 77. § (7)-(10) bekezdései)
- az adóalany és a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője független felek,
- az adóalany a termék beszerzőjét, szolgáltatás igénybevevőjét a jogszabályban meghatározottak szerint előzetesen írásban értesíti, kivéve, ha a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője jogutód nélkül megszűnt,
- az adóalany nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követeléssel érintett bevallás benyújtásának időpontjában,
- a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem áll csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában,
- a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője nem szerepel a nagy összegű adóhiánnyal vagy a nagy összegű adótartozással rendelkezők adóhatóság holnapjáról lekérdezhető adatbázisában a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában és az azt megelőző egy évben,
- a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének adószáma a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjában nincs törölve,
- az állami adó- és vámhatóság a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás teljesítésének időpontjáig nem adott tájékoztatást az adóalany részére a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő adókötelezettsége teljesítésének megkerüléséről,
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke megtérítésének esedékessége óta legalább egy év eltelt, és
- a behajthatatlan követelésként történő elszámolás alapjául szolgáló termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás ellenértéke más módon nem térült vagy térül meg.
A vevői készletes egyszerűsítés lényege Magyarországon nem változott. Az EU-ban problémát eddig az jelentett, hogy egyes tagállamok elfogadtak a magyarhoz hasonló egyszerűsítést, míg mások nem. Amely tagállamban élt ez a jogintézmény, azokban sem volt uniós szinten egységes a szabályozás. Az egységes alkalmazást hivatott szolgálni az a változás, hogy 2020. évtől minden tagállamban kötelező bevezetni a vevői egyszerűsítést és a feltételrendszer is egységessé vált.
Mik a termék más tagállamban fenntartott vevői készlet céljára továbbításának törvényi feltételei?
Azt, hogy mi minősül a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő termék továbbításnak, 2020. január 1-jétől új, az Áfa irányelv módosításával összhangban meghatározott feltételek figyelembevételével kell megállapítani.
Ezeket a feltételeket az Áfa tv. 12/A. § (2) bekezdése határozza meg. E szerint a Közösség más tagállamában fenntartott vevői készlet céljára történő terméktovábbítás akkor valósul meg, ha a következő feltételek együttesen fennállnak:
- a termék másik, rendeltetési hely szerinti tagállamba továbbítása abból a célból valósul meg, hogy azt megérkezése után egy későbbi időpontban értékesítsék egy olyan adóalanynak, aki a terméket továbbító adóalannyal fennálló megállapodása alapján jogosult e termék tulajdonjogát megszerezni (a továbbiakban: tulajdonjog megszerzésére jogosult adóalany),
- a terméket továbbító adóalany nem rendelkezik gazdasági célú letelepedéssel abban a tagállamban, amelybe a terméket feladják vagy elfuvarozzák,
- a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalany adószámmal rendelkezik abban a tagállamban, amelybe a terméket továbbítják,
- a terméket továbbító adóalany a termék feladásának, elfuvarozásának kezdetekor már tudja, hogy ki jogosult azon a későbbiekben tulajdonjogot szerezni (potenciális vevő), és ismeri ennek az adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát,
- a terméket továbbító adóalany rögzíti annak továbbítását a vevői készletről vezetett nyilvántartásában,
- a terméket továbbító adóalany az összesítő nyilatkozatában feltünteti a termék tulajdonjogának megszerzésére jogosult adóalanynak a termék rendeltetési helye szerinti tagállambeli adószámát.
Ha ezek a feltételek fennállnak, akkor nem áll be a termék továbbításához fűződő joghatás.
További részletes információkat arról, hogy mit kell szerepeltetni az összesítő nyilatkozatban, és milyen nyilvántartási kötelezettsége van a terméket továbbító adóalanynak, a NAV honlapján talál.
A minimálbér összege 161.000 Ft, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatottak garantált bérminimumának összege pedig 210.600 Ft-ra emelkedett 2020.01.01-jétől.
Mire kell ügyeljen a kisadózó, ha 100 000 Ft-ot meghaladó adótartozása volt december 31-én? Ez esetben az adóhatóság határozattal megszünteti az adóalanyiságát, ugyanakkor ha a kisadózó megfizeti a teljes adótartozását (pl. átutalással, csekken, bankkártyával stb.) a határozat véglegessé válásáig, akkor nem „esik ki” a katából.
A tartozás megfizetését jelenti az is,
- ha az adóhatóság az adótartozás teljes összegére fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, vagy ha
- az adóhatóság a tartozást méltányosságból elengedte és az engedélyező határozat véglegessé vált.
A NAV az online adóelőleg-nyilatkozat bevezetésével ismét segítséget nyújt a magánszemélyeknek és a kifizetőknek. 2020. január 2-ától az ügyfélkapu-regisztrációval, telefonos azonosítással vagy e-személyi igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek az adóelőleg-nyilatkozatot elektronikus formában is megtehetik.
A webes nyomtatványok a NAV honlap bal oldalán található Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazásra kattintva, vagy a https://onya.nav.gov.hu/ elérési útvonalon érhetőek el.
A NAV plusz segítséget nyújt a kitöltéshez, az adóelőleg-nyilatkozatokat a nyilvántartásaiban szereplő adatokkal feltölti, amiket az adóazonosító jel kivételével szerkeszteni is lehet. Az első házasok kedvezményére, a családi kedvezményre, valamint a személyi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatoknál – a munkáltatók, kifizetők által küldött járulékbevallások alapján – a kedvezmény adatait is kiajánlja.
Fontos kiemelni, hogy az adóelőleg-nyilatkozatok hagyományos formái természetesen megmaradnak, továbbra is lehetőség van a NAV holnap Adóelőleg-nyilatkozat Alkalmazással (ANYA) elkészített, kinyomtatott vagy a kézzel kitöltött nyilatkozatokat a kifizetőknek személyesen átadni.
-
Megjelentek az év első Információs füzetei
Fizetési kedvezmények gazdálkodó szervezetek részére
A fizetési kedvezmények magánszemélyek és egyéni vállalkozók részére
A családokat érintő adóalap-kedvezmények
Az arra jogosult magánszemély az összevont adóalapját csökkentheti a négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével, az első házasok kedvezményével és a családi kedvezménnyel.
Ebben az információs füzetben az alábbiakról olvashat
- A négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
1.1. Jogosultak köre
1.2. Jogosultság időtartalma
1.3. A kedvezmény alapja
1.4. Átmeneti szabály
- Első házasok kedvezménye
- Családi kedvezmény 3.1. Jogosult
3.2. Kedvezményezett eltartott és eltartott
3.3. Jogosultsági hónap
3.4. Igénybe vehető családi kedvezmény
3.5. Felváltva gondozott gyermek
- Családi járulékkedvezmény
- Családi kedvezmény igénybevétele
- Adóelőleg meghatározása év közben
- A kedvezmények érvényesítése és bevallása év végén
- A családi kedvezményre jogosultság külföldi magánszemélyeknél
- A korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személyeket megillető családi kedvezmény
7.Fizetendő járulékok
Változik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. A magánszemélynél és a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozónál (ideértve azt is, ha a saját jogú nyugdíjas vállalkozó egyidejűleg az Mt. szerinti munkaviszonyban is áll) 2020. január 1-jétől 7.710 Ft/hó (napi 257,-Ft) lesz, a korábbi 7.500 Ft helyett.
-
Közzétette a NAV a hatályos számlaszámok jegyzékét
A 2020. január 1-jétől érvényes NAV számlaszámok adónemenként itt érhetőek el.
-
Váminformációk
Kiemelt kép forrása: Designed by Freepik
A SZERZŐRŐL
Kertész Gábor | Head of Advisory
Telefonszám: +36 141 235 47
E-mail: gabor.kertesz@accace.com
