Itt az új transzferár rendelet 2025-ös tervezete

Az új transzferár rendelet 2025 tervezete megjelent: a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) közzétette és társadalmi egyeztetésre bocsátotta a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettséget szabályozó új jogszabályt. A rendelettervezet a jelenleg hatályos 32/2017. (X. 18.) NGM rendeletet váltaná fel, és célja, hogy a dokumentációs és adatszolgáltatási előírások teljes összhangba kerüljenek az OECD Transzferár Irányelveivel, valamint támogassák az adóhatóság hatékonyabb kockázatelemzési gyakorlatát.

Az alábbiakban a transzferár tervezet leglényegesebb rendelkezéseit ismertetjük a közzétett szöveg alapján.

Transzferár dokumentációs értékhatárok változása

A 2025-től alkalmazandó új transzferár szabályok egyik legfontosabb eleme az értékhatárok módosítása.

Az új transzferár rendelet tervezet módosítja a nyilvántartási kötelezettség alól mentesülő ügyletek értékhatárait a Fődokumentum és a Helyi dokumentum tekintetében is.

A tervezet értelmében az adózónak kizárólag abban az esetben keletkezik Fődokumentum-készítési kötelezettsége, ha a kapcsolt ügyleteinek szokásos piaci áron számított összértéke az adóévben meghaladja az 500 millió forintot. Ez az értékhatár független a csoport konszolidált árbevételétől.

Igen. A SZÉP-kártya 2025-ben is béren kívüli juttatásként A tranzakció szintű nyilvántartás készítésének értékhatára a korábbi 100 millió forintról 150 millió forintra emelkedik. Az értékhatár számításánál a hasonló ügyletek összevonására vonatkozó szabályok továbbra is irányadóak.

A transzferár dokumentáció 2025 szigorúbb keretek között, egyértelműbb értékhatárok alapján készül majd, ami várhatóan jelentősen csökkenti az adózók bizonytalanságát.

Tartalmi követelmények és módszertani előírások

Az új transzferár rendelettervezet több ponton pontosítja és bővíti a Helyi dokumentum kötelező tartalmi elemeit, különös tekintettel a gazdasági elemzések alátámasztására.

• Szegmentálási előírások: A tervezet rögzíti, hogy a jövedelmezőségi mutatók számításánál az üzemi eredményt érintő bevételeket és költségeket tevékenységenként (szegmensenként) kell kimutatni. A felosztásnak teljeskörűnek kell lennie, azaz az üzemi eredmény szintjén nem maradhatnak felosztatlan tételek. A felosztás módszertanát a dokumentációban rögzíteni szükséges.
• Hasznossági teszt (Benefit test): A szolgáltatásnyújtások esetében – legyen szó pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásról – a dokumentáció kötelező elemévé válik a hasznossági teszt bemutatása. Ennek keretében az igénybe vevő oldaláról kell igazolni, hogy a szolgáltatás üzleti értéket képvisel, és független felek is igénybe vették volna azt.
• DEMPE-elemzés: Az immateriális javakat (pl. licenc, know-how, márkanév) érintő ügyleteknél a funkcionális elemzésnek ki kell térnie a DEMPE-funkciókra. Ez az immateriális eszközök fejlesztésével (Development), javításával (Enhancement), fenntartásával (Maintenance), védelmével (Protection) és hasznosításával (Exploitation) kapcsolatos feladatok és kockázatok részletes bemutatását jelenti.

Alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások

A tervezet átalakítja az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások definícióját. A korábbi taxatív felsorolás helyett az OECD Irányelvekkel összhangban lévő, általánosabb definíció kerül bevezetésre.

Az egyszerűsített dokumentáció alkalmazhatóságának feltétele a szolgáltatást nyújtó félnél a legalább 5%-os, a szolgáltatást igénybe vevő félnél a legfeljebb 5%-os haszonkulcs elérése. Ez a módosítás várhatóan sok vállalatot érint, hiszen az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások kategóriája az egyik leggyakrabban alkalmazott transzferár-megközelítés.

Összehasonlító elemzések (Benchmark) szabályai

Az új transzferár rendelet tervezet konkrét előírásokat fogalmaz meg az adatbázis szűrések módszertanára vonatkozóan, amelyek korlátozzák a szűrési paraméterek rugalmasságát:

• Időbeli lefedettség: Főszabály szerint a vizsgált évet megelőző három év pénzügyi adatait kell figyelembe venni, elvárva, hogy az adatok mindhárom évről rendelkezésre álljanak.
• Földrajzi szűrés: A tervezet szigorú hierarchiát vezet be a földrajzi szűrésre. Ha a hazai (magyar) mintaelemszám nem elegendő, a bővítés kizárólag kötött sorrendben történhet: először a V4-ek (Csehország, Lengyelország, Szlovákia), ezt követően a tágabb régió (Baltikum, Románia, Bulgária, Horvátország, Szlovénia), és csak végső esetben az Európai Unió többi tagállama.
• Veszteségszűrés: Standardizált kizárási szabály lép életbe: törölni kell a mintából azokat a cégeket, amelyek két egymást követő évben, vagy a vizsgált évek több mint felében üzemi szinten veszteségesek voltak.
• Szűrési technika: A tevékenységi kódokra (TEÁOR) való szűrés az elsődleges, a kulcsszavas keresés háttérbe szorul. Új, explicit elvárás a kiválasztott cégek internetes honlapjának ellenőrzése az összehasonlíthatóság igazolására.
• Rugalmasság és indokolás: A szigorú szabályoktól (pl. kevesebb rendelkezésre álló év, kulcsszavas keresés szükségessége) a megfelelő mintaelemszám érdekében el lehet térni, de ezt a Helyi dokumentumban minden esetben tételesen indokolni kell.
• Frissítési ciklus: A teljes adatbázis-szűrést legalább háromévente, a pénzügyi adatokat pedig évente frissíteni szükséges.

Az új előírások a benchmark elemzések 2025-ös szabályozását lényegesen egységesítik, és csökkentik a módszertani bizonytalanságot.

Transzferár adatszolgáltatás (ATP)

A társasági adóbevallás részeként teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettség (ATP) értékhatára igazodik a Helyi dokumentuméhoz, azaz 150 millió forint alatti ügyletérték esetén nem szükséges adatot szolgáltatni (kivéve, ha az összevonás miatt a dokumentációs kötelezettség fennáll).

A 2025-ös ATP adatszolgáltatás az egyik legnagyobb adminisztrációs teherként jelenik meg az adózók számára, hiszen a jelentési kódrendszer továbbra is rendkívül részletes.

Az adatszolgáltatás strukturált kódrendszer alapján történik, és magában foglalja a tranzakciókhoz kapcsolódó társasági adóalap-módosítások előjelhelyes összegének jelentését is.

Hatálybalépés és alkalmazhatóság

A rendelettervezet záró rendelkezései alapján az új szabályok alkalmazása a 2026-os adóévtől válik kötelezővé.

A jogalkotó azonban átmeneti rendelkezést biztosít: az adózók döntése alapján a rendelet előírásai már a 2025. évben kezdődő adóévre vonatkozó kötelezettségek teljesítése során is alkalmazhatóak. Amennyiben az adózó nem él a választás jogával, a 2025-ös évre még a 32/2017. (X. 18.) NGM rendelet szabályai az irányadóak.

A vállalatok számára így célszerű már 2025-től felkészülni az új transzferár-rendelet alkalmazására, hiszen a dokumentációs követelmények jelentősen bővülnek.

Így érdemes felkészülni a vállalatoknak az új transzferár rendeletre

A tervezet egyértelművé teszi, hogy a transzferár területén a hangsúly tartósan a mély tartalmi alátámasztásra és az adatvezérelt ellenőrzésre helyeződik át. Mivel a módosítások már 2025-ben választhatóak, 2026-tól pedig kötelezőek lesznek, a vállalkozások számára azonnali felkészülés ajánlott.

Mit tehetnek most a társaságok?

• Vizsgálják felül a meglévő transzferár-dokumentációkat, különösen a benchmarkok és az összevonások módszertanát, hogy megfelelnek-e az új előírásoknak.
• Készítsék elő a DEMPE-elemzéseket minden immateriális ügylethez, hogy a tartalom érdemben alátámasztható legyen a nyilvántartás készítésekor.
• Értékeljék a belső szolgáltatási ügyleteket, és ellenőrizzék, hogy alkalmazható-e rájuk az új, egyszerűsített LVA-megközelítés.
• Hangolják össze az ATP-adatszolgáltatást és a helyi dokumentumot, különös figyelemmel az egységes ügyletnevekre, TEÁOR-kódokra és karakterizációra.
• Vizsgálják meg a számviteli és kontrolling rendszereket, hogy biztosítani tudják az üzemi eredményig történő pontos, visszakövethető szegmentációt.
• Térképezzék fel azokat az ügyleteket, amelyek a jövőben már dokumentációt igényelhetnek (például ingyenes pénzmozgások, nagy volumenű költségátterhelések).

Miért fontos időben lépni?

Azok a vállalatok, amelyek most kezdik el a felkészülést:

• elkerülhetik a jelentős megfelelési kockázatokat és bírságokat,
• stabil, auditálható rendszereket alakíthatnak ki,
• és előnyből indulhatnak egy olyan környezetben, ahol az adóhatóság egyre inkább adat-alapon vizsgálja a transzferárakat.

Transzferár tanácsadásra van szüksége?

Az új transzferár rendelet 2025-ös alkalmazása összetett feladat, amely a dokumentáció frissítésén túl a vállalati folyamatok újragondolását is megköveteli. Ha szeretnék biztosan és hatékonyan teljesíteni az új elvárásokat, csapatunk készséggel segít a nyilvántartások átdolgozásában, a benchmarkok felülvizsgálatában, a DEMPE-elemzések elkészítésében és a megfelelési rendszerek kialakításában.
Vegye fel velünk a kapcsolatot, hogy időben és magabiztosan készülhessenek fel a változásokra.

Köő-Tóth Zénó

Senior Transferpricing Specialist | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel