Nyereményjáték keretében, és üzleti ajándékként ingyenes adott termék adózása|Tax and Fiscal Alert

14-10_TAX&_FISCAL_ALERT_HU_uzleti_ajandek1

 

Üzleti ajándék definíciója

A reprezentációs események alkalmával, vagy azon kívül a magánszemélyek gyakran kapnak üzleti ajándékot is, de ennek a juttatásnak nem kell feltétlenül egy adott rendezvényhez, alkalomhoz kapcsolódnia (és vásárláshoz sem kell kötődnie). Az Szja-tv. 3. § 27. pontja szerint üzleti ajándéknak – alkalomtól és értékhatártól függetlenül – a juttató tevékenységével összefüggő üzleti, hivatali, szakmai, diplomáciai vagy hitéleti kapcsolatok keretében adott ajándék (ingyenesen vagy kedvezményesen adott termék, nyújtott szolgáltatás, valamint a kizárólag erre szóló utalvány) minősül.

Csekély értékű ajándék
Ellentétben azzal, hogy a „reprezentációs” eseményen a rendező kifizető cég alkalmazottjai is részesülhetnek reprezentációként adózó juttatási elemekben (pl. felszolgált étel-ital), azonban munkavállalók üzleti ajándékot nem kaphatnak. Ellenben nekik mód van csekély értékű ajándék juttatására is, évente három alkalommal úgy, hogy az egyes alkalmakkor adott ajándék értéke a minimálbér 10 százalékát (ez 2014-ben 10 150 forint) nem haladhatja meg. A csekély értékű ajándék juttatásáról a juttatónak nyilvántartást kell vezetnie.

A csekély értékű ajándék és az üzleti ajándék adózása megegyezik: az átadott termék piaci értékének 1,19-szeres szorzóval megállapított adóalapja után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kell fizetni a kifizetőnek, azaz az effektív adóteher összesen 51,17 százalék.

Adómentesen adható juttatások

Bizonyos feltételek fennállása esetén – többek között – az alábbi promóciók, rendezvények keretében adott juttatások, ajándékok lehetnek teljesen adómentesek:

• • kifizető által fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvény;
  • sporteseményre szóló belépőjegy;
  • kulturális szolgáltatásra felhasználható utalvány;
  • nonprofit szervezetek által adómentesen adható juttatások, jótékony célú rendezvények, egyház által adott évi egyszeri tárgyjutalom;
  • üzletpolitikai, reklám célból nyújtott juttatás (kizárólag közvetlen vásárláshoz köthető kedvezmény).

Üzletpolitikai célból adott adómentes juttatás

A fenti adómentes juttatások közül az egyik leggyakoribb az üzletpolitikai célból adott juttatás, ami a következő feltételekkel lehet adómentes:

• • vásárláshoz kötöttnek kell lennie;
  • üzletpolitikai, reklámcélt kell megvalósítania;
  • magánszemélyek széles körében nyilvánosan kell meghirdetni kampány keretében (ha szervező cég honlapján megjelenik, az is elegendő),
  • a magánszemélynek adott nyereménynek árengedménynek, visszatérítésnek vagy más kedvezmény formájában adott juttatásnak kell lennie;
  • nem lehet vetélkedő, verseny, illetve nem lehet az Szjtv. hatálya alá ajándéksorsolás.

Adóköteles ajándéksorsolás

Engedélyhez nem kötött ajándéksorsolásnak minősül az alábbi feltételekkel:

• • a sorsolás szervezője áruk, szolgáltatások értékesítését végzi;
  • a játékban csak termék, illetve szolgáltatás vásárlója vehet részt;
  • a vásárló a vásárláskor, vagy a szolgáltatás igénybevételekor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson; és
  • nyilvános húzás útján történik a nyertes kiválasztása.

Ajándéksorsolás esetén az Szja tv. 76. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni, tehát az adóalap 1,19-szerese után a 16% szja-t meg kell fizetni, azonban a kifizetőt legalább nem terheli a 27% eho fizetési kötelezettség.

Figyelem, terméken lévő kódbeküldős játék esetében fontos különbség, hogy ha a kódot úgy kell eljuttatni a szervezőhöz, hogy a játékos a címkére ráírja az elérhetőség és azt beküldi, akkor ez a játék adóköteles ajándéksorsolásnak minősül. Ugyanakkor, ha a kódot SMS-ben, vagy interneten keresztül küldi be a résztvevő, akkor a vásárló nem a vásárláskor kapott sorsjeggyel vesz részt a sorsoláson, így a promóció adómentesnek minősülhet

Társasági adó és Áfa következmények

Az áfa törvény általános rendelkezései alapján, amennyiben egy társaság ingyenesen terméket ad át üzleti ajándékként/promóciós célból, és a kapcsolódó áfát a beszerzéskor levonta, akkor áfa fizetési kötelezettsége mindenképp fog keletkezni az átadónak. Ez alól kivétel, ha kis értékű terméknek minősül (nem haladja meg az egyedi értéke az 5,000 Ft-ot). A társasági adó szempontjából továbbra is különösen elismert költségnek minősül az üzleti ajándék címen elszámolt juttatás, illetve az üzletpolitikai, reklám célból nyújtott juttatás.

Reklámadó az üzleti ajándékként adott „repi” ajándékokon

Abban az esetben, ha az adózó saját termékére, árujára, szolgáltatására, tevékenységére, nevére, megjelenésére vonatkozó reklámot tesz közzé (saját célú reklám közzététele), akkor az adó alapja a reklám közzétételével kapcsolatban közvetlenül felmerült költség, amely nem feltétlenül azonos az Szt. szerinti közvetlen önköltség fogalmával. A közvetlenül felmerült költségek körébe tartozik minden olyan költség, amely a közzététellel összefüggésben közvetlenül merül fel a saját reklámot közzétevőnél, azaz például ilyen a reklámanyag költsége, a reklám készítésének, gyártásának, gyártatásának, közlésének költsége.

A NAV álláspontja a reklám célú, „repi” ajándékokkal kapcsolatban, hogy:

• • adóköteles minden nyomtatott üzleti reklámanyag: prospektus, katalógus, reklámposzter stb.
  • továbbá reklámhordozó lehet minden anyag, amire reklámot nyomtatnak, azaz pl. reklámcélú póló, molinó, reklámtoll, jegyzetfüzet, kitűző, karszalag, függetlenül annak anyagától.

Ugyanakkor, ha a vállalkozás a cég elnevezését, logóját annak érdekében használja, hogy személyét azonosítsa és népszerűsítési célt a megjelölés nem szolgál, úgy a cég nevének, logójának valamely nyomtatott anyagon való megjelenítése (kvázi közzététele) nem eredményez adóköteles tényállást. Ilyen eset például, amikor a név (logó) levélpapíron, névjegykártyán, számlalevélen, borítékon, a dolgozók munkaruháján szerepel, de ide értendő az is, ha a járművön csak a cégnevet, logót, elérhetőséget jelenítik meg.

Azonban, amennyiben a kapcsolt vállalkozásokkal aggregált (saját célú reklám költség+ reklámbevétel) adóalap éves szinten nem haladja meg az 500 millió Ft-t, akkor a társaságnak nincs bevallási és fizetési kötelezettsége sem ebben a tekintetben.

Amennyiben társaságuk jelentős összeget fordít ilyen jellegű promóciós játékokra, üzleti ajándékokra javasoljuk azok adózási minősítésének felülvizsgálatát, amelyben az Accace tanácsadója szívesen áll rendelkezésre.