Emelkedett az autós munkába járás és a hétvégi hazautazás költségtérítése

2023. január 28-tól duplájára emelkedett a munkába járás költségtérítése során adómentesen adható összeg, amennyiben a munkába járásra vagy hazautazásra a munkavállaló gépjárművet használ. Az új, adókötelezettség nélkül nyújtható összeg így kilométerenként 30 forintra emelkedett.

Fontos, hogy a munkába járás fogalma nem változott, így továbbra sem adható minden esetben adómentes juttatás a gépjárművel járó alkalmazottaknak.

A munkáltatónak a munkába járás költségét ennek az összegnek 60 százalékáig, azaz kilométerenként 18 forint összegben kell kötelezően megtérítenie azokban az esetekben, amikor a gépjárművel történő közlekedés esetén a jogszabály térítési kötelezettséget ír elő.

A munkáltató a 30 forintos költségtérítés már a 2023 januári munkába járás költségtérítésekor alkalmazhatja, a 18 forintos, kötelező költségtérítést először a február havi munkába járás költségeinek megtérítésekor kell figyelembe venni.

Bővül a jövedéki termékek köre

2023. február 1-jétől a dohányt nem tartalmazó (gyümölcsös, gyógynövényes) hevítőrudak is dohánygyártmányok körébe tartoznak, majd július 1-jétől ezeket kizárólag dohányboltokban lehet beszerezni.

A hevített termékek köre így most már a következő:

• az olyan dohányrúd és a rúdtól teljesen vagy részben eltérő formájú kapszula, amely a használatához rendelt készülék segítségével hevítés által belélegezhető aeroszolt bocsát ki a dohány elégetése nélkül, és
• az olyan termék, amely teljesen vagy részben dohánytól eltérő anyagot tartalmaz, de egyébként megfelel az előző kritériumoknak.

A hevített termékek zárjegykötelesek, jövedéki adó mértékük 35 forint szálanként.

Azok a kereskedők, akik 2023. február elseje előtt jogszerűen forgalmaztak zárjegy nélküli hevített terméket, de 2023. február elsejétől erre a továbbiakban nem jogosultak, a még készleten lévő termékeiket 2023. június 30-ig tovább forgalmazhatják azzal, hogy 2023. február elsejétől új hevített terméket már nem szerezhetnek be.

Garázsvásár, ingatlanbérbeadás, háztartási munka és vásári árusítás – informatív tájékoztatók

Az adóhatóság közzétette informatív tájékoztatóit azok részére, akik a következők valamelyikéből bevételre tesznek szert:

• megunt holmik értékesítése, ún. „garázsvásár”
• háztartási munka
• ingatlan bérbeadása
• vásári árusítás

Garázsvásár. A már nem használt, feleslegessé vált tárgyak eladása során az alábbiakra kell figyelni. Évi 600 ezer forint bevételig nem kell azt bevallani, illetve adót fizetni, azonban, ha a bevétel ezt meghaladja, akkor a teljes, ebből származó bevételből ki kell számolni a jövedelmet. A jövedelem az eladási ár csökkentve a beszerzési árral, értéknövelő beruházásokkal, illetve egyéb, a szerzéssel vagy eladással kapcsolatban felmerült költségekkel. Amennyiben jövedelmet kell kalkulálni, mert a 600 ezer forintot bevételt meghaladtuk, akkor a jövedelem 200 ezer forintig adómentes, az ezt megahaldó részre 15% szja-t kell fizetni.

A garázsvásár speciális szabályai akkor alkalmazhatók, ha az értékesítés nem üzletszerűen történik, az nem tartós és rendszeres haszonszerzésre irányul, mert ebben az esetben már gazdasági tevékenységnek minősül.

Háztartási munka. Ezek körébe a következők tartozhatnak: lakástakarítás, főzés, mosás, vasalás, gyermekfelügyelet, gyermek házi tanítása, otthongondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. A háztartási munkát nem végezheti olyan, aki vállalkozóként vagy vállalkozás alkalmazottjaként is ezt csinálni. Háztartási alkalmazottat üzleti céllal alkalmazni nem lehet.

A háztartási alkalmazottat havonta, vagy több hónapra előre be kell jelenteni a munkavégzés megkezdése előtt a NAV-hoz, és havi 1.000 forint regisztrációs díjat kell fizetni. A háztartási alkalmazott biztosított nem lesz, így ha más biztosítási jogviszonya nincsen, akkor havi 9 600 forint járulékot kell fizetnie, azonban a háztartási munkából szerzett jövedelme nem adóköteles, így azt bevallásában szerepeltetnie sem kell.

Lakás bérbeadása. Lakáskisadás esetén a jövedelem után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. A jövedelem kiszámítása során a költségek figyelembe vehetők. A jövedelem megállapításánál vagy a tételes költségelszámolás, vagy pedig a 10 százalékos, vélelmezett költséghányad alkalmazható.

Fontos, hogy bevételnek számítanak a következő tételek is, ha azokat a bérlő fizeti:

• társasház biztosítási és takarítási díja, közös képviselő díja, felújítási alapba fizetett összeg;
• közös költség, még akkor is, ha tartalmaz közüzemi díjakat;
• fix összegű bérleti díj, amiben benne van a rezsiköltség is vagy a fix összegű költségtérítés;
• ha a bérbeadó átalánydíjat fizet, azonban bérlője fogyasztásmérők alapján fizeti a rezsit.

Ha a bérbeadó más településen maga is lakást bérel, annak a költségét levonhatja a bevételből, amennyiben a bérlés és a bérbeadás időtartama is 90 napnál hosszabb, és a bérelt lakásra nem számol el költséget. Ha a bérbeadó erről adóelőleg-nyilatkozatot tesz, a kifizetőnek bérbeadás bevételéből nem kell adóelőleget sem levonnia.

A lakáskiadáshoz egyes esetekben kötelező adószám megléte: ha a bérbeadó egyéni vállalkozó vagy olyan ingatlant ad, amely nem áfamentes (pl. garázs), vagy adófizetési kötelezettséget választ, számlát vagy nyugtát állítana ki számviteli bizonylat helyett vagy közösségi adószám kiváltására kötelezett.

A jövedelem után év közben 15% adóelőleget kell fizetni negyedévente (negyedév végét követő hó 12. napjáig). Ha cég vagy egyéni vállalkozó bérel, akkor annak kell levonnia az adóelőleget és megfizetnie a bérbeadó nyilatkozata alapján, amelyről igazolást kell a bérlőnek kiállítania.

Vásári árusítás. Az egyes ünnepi, hagyományos és egyéb rendezvényeken, fesztiválokon, vásárokban való kitelepüléseken is minden egyes értékesítés után számlát vagy nyugtát kell adni. Ennek formája (tevékenységtől függően) lehet online pénztárgépi bizonylat, kézi nyugta vagy számla. A kitelepüléseken a helyüket nem változtató vendéglátóknak online pénztárgépet kell használniuk, a mozgóárusoknak nem. A termékértékesítés ezeken az eseményeken piaci kiskereskedelemnek minősül, ekkor a pénztárgép használata nem kötelező, de a nyugtaadás az, ahogyan a vevő kérése esetén a számla kiállítása is.

Egészségügyi szolgáltatási járulék

A NAV az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési szabályokra tájékoztató kiadványában hívja fel a figyelmet.

Azoknak,

• akiknek megszűnt a munkaviszonya, és más jogon nem jár számukra orvosi ellátás;
• akik nappali tagozatos hallgatóként végeznek, nem álltak még munkába, azonban diákigazolványuk már nem érvényes;
• akik nem kapnak semmilyen ellátást;
• illetve akik nem minősülnek szociálisan rászorultnak

egészségügyi szolgáltatási járulékot, havonta 9.600, naponta 320 forintot kell fizetniük.

Ha a munkaviszony vagy tanulói jogviszony legalább 45 napig tartott, akkor a megszűnést követő 45 napig a fizetési kötelezettség nem áll be, ahogyan akkor sem, ha ugyan a legutolsó jogosultság 45 napnál rövidebb volt, azonban az azt megelőző nem, és a kettő között 30 nap nem telt el.

Ha a legutolsó, biztosításban töltött idő 45 napnál rövidebb volt, és az azt megelőző jogviszonyra vonatkozó speciális szabály nem alkalmazható, akkor kötelezettség ennek megfelelő ideig nem keletkezik.

Egyszerűsített foglalkoztatás

Az adóhatóság tájékoztató kiadványában az egyszerűsített foglalkoztatás legfontosabb szabályairól olvashatunk.

Egyszerűsített munkaviszony létesíthető mezőgazdasági és turisztikai idénymunkára vagy alkalmi munkára (illetve ennek speciális esete, a filmipari statiszta).

A munkáltató az átlagos statisztikai létszáma alapján foglalkoztathat ilyen formában munkavállalót a jogszabályban meghatározott mértékben. A napi létszámkeret az év során egyenlőtlenül is elosztható, azonban az évből megmaradt keret nem vihető tovább következő évre.

Fontos, hogy alkalmi munkaviszony azonos felek között csak korlátozott ideig állhat fenn:

• legfeljebb 5 egymást követő,
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15,
• naptári éven belül összesen legfeljebb 90

naptári napra.

Ez a szabály a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka esetén naptári éven belül 120 napra korlátozott.

Kiemeli a NAV, hogy az egyszerűsített foglalkoztatást előre szükséges bejelenteni, még a munkavégzés megkezdése előtt telefonon, mobilalkalmazáson vagy valamely nyomtatványkitöltőn keresztül. A bejelentés két órán belül vagy másnapi munkakezdés esetén aznap reggel 9 óráig lehet módosítani.

Az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetendő közteher mértéke:

• mezőgazdasági, turisztikai idénymunka esetén: 1.200 Ft/fő/nap
• alkalmi munka esetén: 2.300 Ft/fő/nap
• Filmipari statiszta esetén: 7.000 Ft/fő/nap

Frissülő információs füzetek

A 2023-as évi szabályokkal kiegészített, aktualizált tájékoztató anyagait az adóhatóság továbbra is folyamatosan teszi közzé. Az elmúlt héten az alábbi témákban jelentek meg a frissített információs füzetek:

• Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége
• Az ingatlanértékesítésből és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek
• Ingatlan bérbeadásának és egyéb hasznosításának adózása
• Magánszemélyek külföldről származó jövedelme
• Az import egyablakos rendszer, illetve az importáfa rendezése különös eljárásban
• A nem uniós és uniós egyablakos rendszerre, valamint a platformokra vonatkozó áfaszabályok
• A gépjárművek üzemeltetésével kapcsolatos költségek elszámolása

7. Online is letölthetővé válnak a pénztárgépek adatai

A tesztidőszak lezárását követően 2023. február 6-tól elérhető a NAV új szolgáltatása, amivel letölthetővé válnak gép-gép kapcsolaton keresztül a pénztárgépekből érkező adatok, ezzel jelentősen megkönnyítve a könyvelők dolgát.

A szolgáltatás segítségével a könyvelőprogramok vagy más ügyviteli alkalmazás is hozzáférhet a pénztárgépek naplóállományához, ha a szoftverfejlesztő kialakítja az ehhez megfelelő funkciót, ezzel pedig automatizálhatóvá válik az adatbevitel, illetve lehetővé válik a pénztárgépes bevételek teljesen gépi vagy gépileg támogatott könyvelése, az egyes nyugták és bizonylatok részletes elemzése, különböző kimutatások egyszerűsített készítése.

A szolgáltatás használatához kapcsolódó legfontosabb tudnivalókat is közzétette az adóhatóság, amelyek a következők:

• Minden adózó csak a saját pénztárgépjeinek naplóállományaihoz férhet hozzá.
• Csak gépi úton, szoftveres környezettel kérdezhetők le az adatok, azonban a lekérdező interfészt bármely program igénybe veheti, amely képes a meghatározott kommunikációra, amelyhez a szükséges feltételeket az adózóknak kell biztosítaniuk.
• A szolgáltatás használatához az adózónak megfelelő jogosultsági beállításokkal („OPG-napló-lekérdezés”) rendelkező technikai felhasználóval kell rendelkeznie az Online Számla rendszerben.
• A naplóállományok a pénztárgép által beküldött „P7B” formátumban kerülnek továbbításra, melynek tartalmát a vonatkozó miniszteri rendelet szerint kell értelmezni.
• A naplóállományok korlátozott ideig elérhetők. A rendszer indulásakor 14 napra visszamenőleg kérdezhetők ezek le, de ez a későbbiekben változhat.

Az adóhatóság kiemeli, hogy az új szolgáltatás célja, hogy az adózók adminisztrációs terhei csökkentjenek, üzleti folyamataik könnyebben ellenőrizhetővé váljanak, illetve ügyvitelük digitalizált legyen.

Az egyes igazolásokkal ellenőrizhető majd az szja-bevallás tervezete

A NAV arról tájékoztat, hogy február közepéig mindenki megkapja a tavalyi jövedelme és az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a munkáltatói, kifizetői és pénztári igazolásokat. Ezek alapján majd ellenőrizhető lesz a bevallás-tervezet és a pénztárakban befizetett összegek után járó adó-visszatérítés összege is.

Azok részére, akik rendelkeznek Ügyfélkapu regisztrációval vagy más KAÜ-azonosítási móddal, legkésőbb március 15-től elérhetővé válik a NAV honlapján a bevallás-tervezetük.

Akik nem rendelkeznek szükséges azonosítóval, azok március 16-áig kérhetik adóazonosító jelükkel és születési dátumukkal a tervezet postázását:

• SMS-ben a 06-30/344-4304-es telefonszámon az alábbi üzenettel: SZJA (szóköz) adóazonosító (szóköz) ééééhhnn
• az eSZJA weboldalon kitölthető űrlapon
• postai levélben
• telefonon a 1819-es számon
• személyesen az ügyfélszolgálatokon
• a BEVTERVK nyomtatványon

Adótraffipax

Baranya megyében február 6. és 12. között kedden Sásdon és Komlón az építőanyag-kereskedőket, szerdán Pécsett a húsboltokat, pénteken pedig szintén Pécsett, a pékségeket ellenőrzik.

Borsod-Abaúj-Zemplén megyében február 6. és 9. között a szoláriumokat, majd február 10. és 14. között a virág- és ajándékárusokat ellenőrzik.

Bács-Kiskun megyében február 7-én, kedden Nyárlőrincen, Lakiteleken és Tiszaugon, míg február 16-án, csütörtökön Kunszentmiklóson és Kunpeszéren kell ellenőrzésekre számítani.

A fentieken túl február 8. és 14. között a virágüzletek és ajándékboltok ellenőrzése zajlik majd.

Tolna megyében február 6. és 17. között az alábbi helyszíneken számíthatnak a virág-, ajándék- és édességüzletek ellenőrzésekre:

• február 6, hétfő – Dunaföldvár
• február 7, kedd – Paks
• február 8, szerda – Szekszárd
• február 9, csütörtök – Bonyhád
• február 10, péntek – Paks
• február 13, hétfő – Tolna
• február 14, kedd – Hőgyész, Szakály
• február 15, szerda – Nagydorog
• február 16, csütörtök –Dombóvár
• február 17, péntek – Bátaszék

Békés megyében február 6. és 12. között a megyei sport-, fitnesz- és edzőtermeket, míg február 13. és 19. között a megyei virágárusokat és ajándékboltjait ellenőrzik.

Komárom-Esztergom megyében február 6. és 10. között célzott kiválasztás alapján azon adózókat ellenőrzik, ahol az elmúlt három évben nem volt helyszíni ellenőrzés.

Győr-Moson-Sopron megyében február 8. és 14. között a Valentin-naphoz kapcsolódó termékeket (csokoládé, virág, ajándéktárgy stb.) árusítókat ellenőrzik.

Nógrád megyében a pékségekben ellenőriznek az adóhatóság munkatársai február 6. és 10. között, az alábbi helyszíneken:

• február 6, hétfő – Szécsényi járás
• február 7, kedd – Rétsági járás
• február 8, szerda – Pásztói járás
• február 9, csütörtök – Balassagyarmati járás
• február 10, péntek – Salgótarjáni járás

Csongrád-Csanád megyében február 15-én és 16-án a távol-keleti termékek árusítóit ellenőrzi az adóhatóság.

Jász-Nagykun-Szolnok megyében az alábbi helyszíneken kell ellenőrzésekre számítani február 6. és 10. között.

• február 6, hétfő – Tiszabura és környéke
• február 7, kedd – Jászkisér és környéke
• február 8, szerda – Fegyvernek és környéke
• február 9, csütörtök – Martfű és környéke
• február 10, péntek – Szolnok és környéke

A megyei építkezéseken az ellenőrzések folyamatosak.

Fejér megyében február 6. és 14. között a Valentin-naphoz kötődően ellenőrzik a virág-, ajándék-, ékszer- és édességárusokat.

Pest megyében február 6. és 15. között szintén a virág- és ajándékkereskedők számíthatnak ellenőrzésekre, akár online vásárlással is.

Heves megyében februárban a jelmezkölcsönzőket és a szoláriumokat ellenőrzik a megye területén.