1. A 25 év alatti fiatalok személyi jövedelemadó kedvezménye

2022. január 1-től új adóalap-kedvezményt vehetnek igénybe a 25 év alatti fiatalok, vagyis nem kell személyi jövedelemadót fizetniük meghatározott mértékig az összevont adóalapba tartozó, a alábbi jövedelmeik után.

• bérnek minősülő jövedelem
• nem önálló tevékenységből származó jövedelmeinek összege, ide nem értve a munkaviszony megszüntetésére tekintettel kapott végkielégítés törvényben előírt mértéket meghaladó összegét,
• önálló tevékenységből származó jövedelmei közül
• a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétje, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelme;
• a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységéből származó jövedelme;
• az európai parlamenti képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a helyi önkormányzati képviselő e tevékenységéből származó jövedelme;
• a választott könyvvizsgáló e tevékenységéből származó jövedelme;
• a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként kötött, díjazás ellenében történő munkavégzésre irányuló más szerződés alapján folytatott tevékenységéből származó jövedelme.

A kedvezmény automatikusan jár, de…

A kedvezmény érvényesítését nem kell kérni, azt a munkáltató, vagy rendszeres bevételt juttató kifizető a jogosultsági hónapokban automatikusan figyelembe veszi, kivéve akkor, ha a fiatal nyilatkozatban kéri a kedvezmény részleges vagy teljes mellőzését.

Ez akkor fordulhat elő például, ha a fiatalnak egyidejűleg több munkáltatótól is származik jövedelme és azok együtt már meghaladják a kedvezményre jogosító értékhatárt. Ez esetben viszont nyilatkoznia kell arról, hogy a kedvezményt részben vagy egészében már nem kéri, így megelőzhető a jogosulatlan igénybevétel.

Mely időszakban jogosultak a kedvezményre?

A kedvezmény azokra a hónapokra jár, amelyekben a fiatal a 25. életévét még nem töltötte be. A kedvezmény abban a hónapban érvényesíthető utoljára, amelyben a fiatal betölti a 25. életévét.

2. Február közepéig meg kell érkezzenek a kifizetői és pénztári igazolások

Február közepéig mindenki meg kell, hogy kapja az önkéntes pénztári, nyugdíj-előtakarékossági vagy nyugdíjbiztosítási befizetései után a kifizetői és pénztári igazolásokat. Ezek alapján könnyen ellenőrizhető majd a NAV által készített szja-bevallási tervezet és az adó-visszatérítés összege.

3. Frissített Információs füzet: Kata – Kisadózó vállalkozások tételes adója

A kisadózó vállalkozásnak a főállású kisadózó után továbbra is havi 50 ezer, a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25 ezer Ft tételes adót kell fizetnie. Ha a kisadózó vállalkozás úgy dönt, hogy magasabb összegű tételes adót fizet, akkor az e választás alapján fizetendő adó összege 75 ezer Ft havonta.

A főállású kisadózó biztosítottnak minősül, valamennyi társadalombiztosítási és álláskeresési ellátásra jogosultságot szerezhet, de azt érdemes számításba venni, hogy ezen ellátások számításának alapja havi 108 000 Ft és a 75 000 Ft tételes adó mellett is mindössze 179 000 Ft. Vagyis mindkét esetben pl. a táppénz, öregségi nyugdíj számításának az alapja a minimálbér alatt van.

Mindez negatív módon befolyásolja a megszerzett szolgálati időt is, hiszen a szolgálati idő meghatározásakor a nyugdíjalapba beszámított összeg minimálbérhez viszonyított arányában számítható be egy KATA-s vállalkozóként ledolgozott naptári év.

Ezért számukra rendkívül fontos például a nyugdíjcélú öngondoskodás, hogy a nyugdíjas éveikre ne érje őket jelentős életszínvonal csökkenés.

4. Frissített Információs füzet: Az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelmek

A témát érintő jogszabályi környezet nem változott 2022-től. Korábban készített összefoglalónkat elérheti innen.

Mindenképp ki szeretnénk emelni, hogy a fő szabálytól eltérő adózás alá esik az ingatlanértékesítésből és a vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem, ha az gazdasági tevékenységből származik.

5. Frissített információs füzet: Magánszemélyek külföldről származó jövedelme

A pandémia kapcsán sok munkakörben bizonyossá vált, hogy működik a home office, lehet hatékonyan távolról dolgozni. Számos, korábban fizikailag is külföldön dolgozó munkavállaló költözött vissza Magyarországra, akik továbbra is külföldi foglalkoztató felé végeznek munkát, csak immár fizikailag Magyarországról. Ez esetben kijelenthetjük, hogy nekik külföldről származik jövedelmük.

SZJA kötelezettség megállapítása

Ha valakinek külföldről származik jövedelme, és meg kell állapítania az adókötelezettségét, akkor:

1.) Meg kell határoznia a magánszemély adóügyi illetőségét.

2.) Meg kell határoznia azt, hogy a jövedelmet melyik állam adóztathatja: ahol fizikailag munkát végez, vagy ahol a munkáltató található.

3.) A kiválasztott állam belső szabályai szerint teljesítenie kell az adókötelezettségét.

a, Adóügyi illetőség

A magánszemély tényleges illetőségét

• az illetőségre vonatkozó magyar szabályok,
• az érintett külföldi államban az illetőségre vonatkozó előírások,
• a két állam közti, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény szabályai

együttesen határozzák meg.

Mivel az Egyezmények előírásai eltérőek, ezért az adókötelezettség elbírálásakor a konkrét Egyezmény szabályait is vizsgálni kell.

b, A jövedelem típusa és azt melyik állam adóztathatja

A fenti példánkban nem önálló munkából származó jövedelemről van szó, amely munkaviszonyból származik.

A nem önálló munkából származó jövedelme főszabály szerint abban az államban adóztatható, ahol a munkát fizikailag végzik. Azaz a magánszemélyek által Magyarországon végzett munka ellenértéke Magyarországon adóköteles.

A fenti főszabály alóli kivételt csak a rövid távú kiküldetés jelent.

c, Magyarországon adóköteles, munkaviszonyból származó jövedelem után 15 % SZJA-t kell fizetni.

És természetesen, ha annak feltételei fennállnak, a dolgozó adóalap-kedvezményt is igénybe vehet.

Társadalombiztosítási jogállás megítélése

Ha az adott dolgozó az EU valamely más tagállamában székhellyel rendelkező társaság alkalmazásában áll, akkor rá biztosan csak az egyik tagállam TB jogszabályait kell alkalmazni, főszabály szerint ez szintén a munkavégzés helyének jogszabálya lesz.

Tegyük fel, hogy a példa szerinti magyar állampolgár munkavállalóként csakis Magyarországon dolgozik, más tagállamban munkavállalóként, önálló vállalkozóként nem tevékenykedik, akkor kizárólag Magyarországon lesz biztosított és társadalombiztosítási kötelezettségeit is a magyar szabályok szerint kell teljesíteni.

Itt is kivételt jelent a kiküldetés.

A fenti képet tovább színesíti, ha a magánszemély a tevékenységét több tagállamban végzi.

6. Tájékoztató a jegybanki alapkamat változásáról

Az MNB Monetáris Tanácsa 2022. január 25-i ülésén a jegybanki alapkamat mértékét 2,40 %-ról 50 bázisponttal emelte, és 2022. január 26-i hatállyal 2,90 % mértékben határozta meg.

7. ADÓTRAFFIPAX

A NAV Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Adó- és Vámigazgatósága az 5. héten az alábbi településeken tervez helyszíni ellenőrzéseket:

január 31. (hétfő)                     Jászapáti

február 1. (kedd)                      Karcag

február 2. (szerda)                   Törökszentmiklós

február 3. (csütörtök)               Tiszaföldvár

február 4. (péntek)                   Szolnok

A NAV Veszprém Megyei Adó- és Vámigazgatóságának munkatársai 2022. január 31. és február 4. között Tapolcán, Veszprémben, Pápán, Ajkán és Balatonfüreden ellenőrzik a pékségeket.