1. Megjelent „A kisvállalati adó szabályozása 2022-től” c. információs füzet

Rendhagyó módon a NAV által közzétett friss információs füzet a 2021. november 23-án benyújtott T/17668. számú törvényjavaslat alapján készült, mivel a törvényjavaslat még nem került a parlament által elfogadásra.

Hatályba lépése óta a kisvállalati adó egy olyan adónem, amely több, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki. Jövő évtől viszont már csak a szociális hozzájárulási adó és a társasági adó helyett fizetik a vállalkozások, mivel az adónem által korábban szintén kiváltott szakképzési hozzájárulás 2022. január 1-től megszűnik.

Vagyis 2022. január 1. napjától szakképzési hozzájárulás megfizetésére a jövőben sem a kisvállalati adó alanyok, sem más vállalkozások nem lesznek kötelezettek.

Az adó mértéke 2022. január 1-jétől az adóalap 10 %-a, vagyis a 1 %-kal csökken.

Nagyon fontos és hasznos tudni, hogy a 2021. június 30-ig kizárólag a szakképzési hozzájárulás alanyai által érvényesíthető, szakképzési vagy hallgatói munkaszerződéshez, illetve felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodáshoz kapcsolódó, normatív adókedvezmény, adó-visszatérítés 2021. július 1-től a kisvállalati adózók számára is elérhetővé vált adó-visszaigénylés keretében.

A szakképzési hozzájárulás megszűnését követően, a kisvállalati adóalanyoknak továbbra is lehetőségük lesz az adó-visszaigényléssel élni a Szocho. tv. alapján.

A Törvényjavaslat szövege alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt az érvényesíthet, aki a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel az Szkt. alapján szakképzési munkaszerződést, illetve a hallgatóval az Nftv. alapján hallgatói munkaszerződést, gyakorlatigényes alapképzési szak esetében a felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodást kötött. A szociális hozzájárulási adó fizetésére nem köteles adózó az adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.

2. Vevői készlet kis értékű hiányának mértéke (2021/7. Adózási kérdés)

A közös hozzáadottérték-adó rendszerről szóló Héa-irányelv módosítása miatti jogharmonizációs kötelezettség teljesítése érdekében 2020. január 1-jétől valamennyi közösségi tagállamnak azonos szabályozást kellett bevezetnie a vevői készlet jogintézményére vonatkozóan.

Annak érdekében, hogy az értékesítő adóalany ne kényszerüljön arra, hogy minden olyan tagállamban bejelentkezzen adóalanyként, ahol vevői készletet tart fenn, a Héa-irányelv egyszerűsítő intézkedéseket vezetett be. Ennek megfelelően 2020. január 1-jétől az Áfa tv. hatályos 12/A. §-a tartalmazza a vevői készlet egyszerűsítésére vonatkozó szabályt.

Amennyiben vevői készletbe történő terméktovábbítás történik, úgy a termék továbbítása nem minősül adóztatandó tényállásnak, ha a vevői készletre vonatkozó összes feltétel fennáll, ugyanakkor, akkor amikor a vevő lehívja (megvásárolja) a terméket a készletből, akkor úgy kell tekinteni, hogy az értékesítő Közösségen belüli termékértékesítést, a vevő Közösségen belüli termékbeszerzést teljesített.

Az Áfa tv. 12/A. § (7) bekezdés c) pontja alapján a vevői készletben lévő termék megsemmisülése, elvesztése vagy ellopása esetén úgy kell tekinteni, hogy a (2) és a (6) bekezdésben foglalt feltételek abban az időpontban már nem teljesülnek, amikor a termék ténylegesen eltűnt vagy megsemmisült, vagy ha lehetetlen meghatározni ezt az időpontot, abban az időpontban, amikor kiderült, hogy a termék megsemmisült vagy hiányzik;

A fenti szakasz azt jelenti, hogy a belföldön lévő vevői készletben keletkezett hiány következtében saját termékmozgatás miatt Közösségen belüli termékbeszerzésként beáll a terméket értékesítő adóalanynál az adófizetési kötelezettség.

„Az adófizetési kötelezettség teljesítése ugyanakkor adminisztratív teherrel is jár a saját terméket mozgató adóalany számára, melyet éppen a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítés miatt kerülhetett el. Annak érdekében, hogy az adott termék jellegéből fakadó természetes „csökkenés” ne eredményezze a saját terméket mozgató adóalany számára a vevői készletre vonatkozó egyszerűsítési szabályokból adódó adminisztratív könnyítés elvesztését, célszerű a készletben mutatkozó kisebb hiányt/veszteségeket elismerni olyannak, amelyek nem eredményezik a terméktovábbítás jogállásának beállását.”  – áll a NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály adózói kérdésre adott válaszában.

Azt, hogy mekkora hiány tekinthető kismértékűnek vagy kisösszegűnek, a termék jellegének és az eset összes körülményének figyelembevételével lehet meghatározni. Abban az esetben, ha a hiány meghaladja a kismértéket/kisösszeget, az adófizetési kötelezettség a teljes hiányra vonatkozóan beáll, nemcsak a kismértéken/kisösszegen felüli részre.

Az adózó ugyanakkor jogosult lehet levonásba helyezni a hiányra tekintettel általa Közösségen belüli termékbeszerzés címén fizetendő adót. Figyelemmel kell lenni ugyanakkor az Áfa tv. 153/D. § (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltakra:

153/D. § *  (1) Nem minősül az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezők utólagos változásának:

1. c) a megsemmisülés és más olyan vagyoni kár, amelyet az adóalany tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok idézett elő, és ez utóbbi ok fennállását az adóalany bizonyítja;
2. d) a c) pontban nem említett egyéb vagyoni kár, ha az adóalany bizonyítja, hogy a kár elhárítása, illetve csökkentése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható;

Amennyiben a fenti feltételek a teljes hiányra vonatkozóan fennállnak és bizonyíthatóak, akkor az adózó levonási joga a fizetendő adó egészére kiterjed.

3. Megjelentek a 2021. decemberi üzemanyagárak

 (Forrás: NAV)

4. Adótraffipax

Országszerte ellenőrzések várhatóak a téli ünnepekhez kapcsolódóan

A NAV munkatársai ellenőrzik a bevásárlóközpontokban, az adventi vásárokon, kitelepüléseken és piacokon az ünnepekhez köthető szezonális termékeket árusítókat, vendéglátókat és szolgáltatókat.

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel