A nyilvántartó a NAV lesz, de maguk az adatbázisok nem minősülnek közhiteles hatósági nyilvántartásnak. Két lényeges változás, ami ismét a szocho-t érinti. 

1. Júliusban frissülő információs füzetek

Egyéni vállalkozók szja- és járulékkötelezettsége tekintetében a legfőbb változás július 1-jétől, hogy egy egyéni vállalkozó a tevékenységét a korábbi 2 év helyett legfeljebb 3 évig szüneteltetheti.

Fontos változás továbbá, hogy egy egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenysége szünetelését akár már a tevékenység megkezdésének bejelentésével egyidejűleg bejelentheti.

Ha a 3 év elteltével az egyéni vállalkozó nem jelenti be a tevékenysége folytatását vagy megszüntetését, akkor az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság a törvény erejénél fogva megszűnik.

Az egyéni vállalkozót havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja legalább a minimálbér 112,5 %-a, ebben nincs változás.

A Szocho tv. minimálbér fogalma viszont pontosításra került július 1-jétől, amely azt eredményezte, hogy ha az egyéni vállalkozó főtevékenysége nem igényel középfokú iskolai végzettséget, akkor a tárgyhónap első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér (167 400 Ft) összegével kell számolni.

A társas vállalkozások, társas vállalkozók, gazdasági társaságok vezető tisztségviselőinek járulék- és szociálishozzájárulásiadó fizetése c. információs füzet is módosításra került a fenti jogszabálymódosítás okán.

2021. július 1-jétől a középfokú végzettséget nem igénylő főtevékenységet végző társas vállalkozó szocho alapjának megállapításakor a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegét kell figyelembe venni, vagyis a szocho-t legalább 188 325 Ft (167 400 Ft 112,5 %-a) adóalap után kell fizetni.

2. A NAV közzétette az ONYA-ban jelenleg elérhető adóhatósági nyomtatványokat

3. Változás a megváltozott munkaképességű személyek szochokedvezmény-alapjának megállapításában

2021. június 10-től a megváltozott munkaképességű személyek után igénybe vehető szochokedvezményt a következők szerint kell meghatározni:

A részkedvezmény egyenlő az adómegállapítási időszakra a kifizető által a foglalkoztatott után, az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, a tag után a kifizető által megállapított adóalap [ide nem értve az 1. § (4)-(5) bekezdés szerinti jövedelmeket], de legfeljebb a minimálbér kétszerese után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeggel.

A fenti jogszabályi szöveg azt jelenti, hogy nem vehetők figyelembe a kedvezmény alapjának megállapításakor az Szja tv. szerint külön adózó jövedelmek közül a béren kívüli juttatások, egyes meghatározott juttatások, valamint a kamatkedvezményből származó jövedelem.

Figyelmen kívül kell továbbá hagyni a vállalkozásból kivont jövedelem,  értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalékból, vállalkozói osztalékalapból, az árfolyam-nyereségből származó jövedelem Magyarországon adóztatható részét is.

A 2021. június 10. előtt ezeken a jogcímeken megszerzett jövedelmek még a kedvezmény alapjába beszámíthatóak voltak.

4. Változik a vállalkozók után fizetendő szocho alapja

Ahogyan azt a frissített információs füzetek is tartalmazzák, 2021. július 1-jétől a középfokú végzettséget nem igénylő tevékenységet végző vállalkozók szocho alapját legalább a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összege alapján kell megállapítani.

Korábban ezeknél a vállalkozóknál a tárgyév első napán érvényes minimálbért kellett figyelembe venni.

5. Közzétételre került a NAV adóztatási számlaszámok és adónemek érvényes jegyzéke

6. Megjelent az ADÓVILÁG 2021/7. száma

Az érdeklődők számára a szakmai lap tartalomjegyzéke közvetlenül elérhető innen is.

A honlapon teljes terjedelemben olvasható dr. Márton Róbert írása „A NAV az adó- és vámhatóságon kívüli szerepkörben – új központi adatbázisok” címmel.

Az Országgyűlés 2021. május 18-án fogadta el 2021. évi XLIII. törvényt, megvalósítva ezzel a tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint a központi bankszámla-nyilvántartás és széfnyilvántartás magyar jogba történő beiktatását.

A törvény megalkotásával Magyarország uniós kötelezettségének tett eleget, így biztosítva az EU pénzmosás elleni irányelv szerinti tényleges tulajdonosi nyilvántartás, valamint a bankszámla- és széfnyilvántartás tagállamok számára előírt létrehozására és működtetésére vonatkozó rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartásba adatszolgáltatásra kötelezett minden, Magyarországon bejegyzett, illetve nyilvántartásba vett gazdálkodó szervezet, civil szervezet; a bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő; valamint azok a részben állami tulajdonú szervezetek, amelyek legalább 25% nem állami tulajdoni hányaddal rendelkeznek.

A tényleges tulajdonosi nyilvántartás az adatszolgáltatók alábbi adatait tartalmazza többek között:

a) az adatszolgáltató nemzeti nyilvántartási száma;

b) az adatszolgáltató neve, rövidített neve;

c) az adatszolgáltató székhelye, természetes személy bizalmi vagyonkezelő esetén lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

d) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató adószáma;

e) cégbírósági nyilvántartásban szereplő adatszolgáltató cégjegyzékszáma, egyéb adatszolgáltató esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma;

f) ha ilyennel rendelkezik, az adatszolgáltató európai egyedi azonosítója;

g) az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának vagy tulajdonosainak

ga) családi és utóneve;

gb) születési családi és utóneve;

gc) állampolgársága;

gd) születési helye, ideje;

ge) lakcíme, ennek hiányában tartózkodási helye;

Fontos kiemelni, hogy a tényleges tulajdonosi nyilvántartás a fent meghatározott adatok tekintetében nem minősül közhiteles hatósági nyilvántartásnak.

Az adatszolgáltató nyilvántartja a tényleges tulajdonosaira vonatkozó (g pont szerinti) adatokat, és gondoskodik az adatok naprakészen tartásáról. Az adatszolgáltató köteles gondoskodni továbbá arról, hogy tényleges tulajdonosa a g) pont szerinti adatok változása esetén tizenöt napon belül tájékoztassa az adatszolgáltatót a megváltozott adatokról.

Ki minősül az adatszolgáltató tényleges tulajdonosának?

Erre a Pénzmosás elleni tv. (Pmt.) 3. § 38. pont a) és b), valamint d)-f) pontjai adják meg a választ:

Így többek között az a természetes személy lehet tényleges tulajdonos, aki a szervezetben közvetlenül vagy közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 25 %-ával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, vagy az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. szerinti – meghatározó befolyással rendelkezik.

A szerző írásában részletesen ismerteti az adatszolgáltatás további specialitásait. A szerző szerint  központi adatbázisok felállítása és működtetése több szempontból is újdonságot jelent a NAV mindennapi feladatellátásában is. Véleménye szerint  szabályrendszer alkalmas arra, hogy megfelelő keretként szolgáljon a központi adatbázisok felépítéséhez.

A nyilvántartások felállításának és működtetésének felelőse Magyarországon a NAV lesz. A nyilvántartások működtetését a NAV nem adóhatósági feladatkörének keretében, hanem szolgáltatási jellegű feladatként végzi majd.

7. NAV-Adópercek

Keresetkimutatás a NAV eBEV Portálján

Online hitelkérelmezési folyamatban is felhasználható a NAV elektronikus keresetkimutatása.

8. Adótraffipax

Ellenőrzések várhatóak a következő hetekben Budapesten, a belváros turisztikailag frekventált területein.

A NAV Bács-Kiskun Megyei munkatársai júliusban és augusztusban a megye strandjain, fürdőiben és a turisták által látogatott helyeken ellenőriznek;

1. július 21-én (szerdán) Lajosmizsén, Felsőlajoson, Ladánybenén,
2. július 29-én (csütörtökön) Soltvadkerten, Bócsán

ellenőrzik az online pénztárgépek használatának szabályszerűségét és az alkalmazottak bejelentését.