Gazdaságvédelmi Akcióterv adta fizetési könnyítési lehetőségek. Csekély összegű támogatások ellenőrzési tapasztalatai. Hogyan adózik a csoportos biztosítás díja?

1.Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében bevezetett adózási könnyítések

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges adózási könnyítésekről szóló 140/2020. (IV.21.) Korm. rendeletben (továbbiakban: Korm. rendelet) szereplő anyagi és eljárásjogi szabályozást érintő, adózási könnyítéseket ismerteti a NAV.

• EKÁER kockázati biztosíték és útszakasz-mentesítési engedély a veszélyhelyzetben

2020. április 22-től a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet megszűnését követő harmincadik napig az EKÁER-bejeletésekhez kapcsolódóan nem kell kockázati biztosítékot nyújtani.

A NAV a már megfizetett kockázati biztosítékot hivatalból visszautalja, illetve a vállalt garancia felmondásához szükséges hozzájárulást a pénzintézetnek továbbítja.

Az EKÁER-rendelet szerinti, útszakasz-mentesítésre vonatkozó engedély érvényessége a veszélyhelyzet ideje alatt nem szűnik meg, a NAV a feltételeket nem vizsgálja.

• Az élelmiszer-automaták felügyeleti egységének éves felülvizsgálata a veszélyhelyzetben

Ha az élelmiszer-értékesítést kezelőszemélyzet nélkül végző automaták Automata Felügyeleti Egységének éves kötelező felülvizsgálati határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, a felülvizsgálat halasztható a veszélyhelyzet megszűnését követő százhuszadik napig.

• Adózói minősítés veszélyhelyzetben és az azt követő időszakban

A NAV a veszélyhelyzet ideje alatt is minősíti az adózókat, azonban a rendkívüli helyzet miatt nem szünteti meg a megbízható adózói minősítést akkor sem, ha az ahhoz szükséges feltételek nem teljesülnek.

A NAV nem szünteti meg az adózó megbízható adózói minősítését a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követő minősítéskor,

• ha az adózó terhére a NAV adókülönbözetet állapít meg, mert nem teljesítette a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc napon belül esedékes adókötelezettségét.

A NAV nem szünteti meg az adózó megbízható adózói minősítését a veszélyhelyzet ideje alatt és a veszélyhelyzet utáni harmincadik napot magába foglaló negyedévi minősítéskor,

• ha az adózónál a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az azt követő harminc naponbelül végrehajtási eljárás indul, és
• figyelmen kívül hagyja
• az adózó ötszázezer forintot meghaladó nettó adótartozását
• ha a tárgyévben nem pozitív az adózó adóteljesítménye.

A NAV a veszélyhelyzet ideje alatt és az azt követően végzett minősítéskor a kockázatos adózókra vonatkozó törvényi feltételek vizsgálatánál figyelmen kívül hagyja

• azadózó terhére megállapított, a veszélyhelyzet ideje alatt vagy az aztkövető harminc napon belül esedékes adókötelezettség megsértése miatti adókülönbözetet.

2. 7008/2020. felhívás a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható egyes termékek kiviteléhez kapcsolódó bizottsági tájékoztatásról

Az Európai Bizottság (EB) 2020 áprilisában uniós rendeletben szabályozta a koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható termékek – védőszemüveg és szemvédő eszköz, orr- és szájvédő eszköz, védőruha – kivitelét. A rendeletben előírt szabályok alkalmazásának megkönnyítésére az EB 2020. április 29-én egy gyakorlati tájékoztatót adott ki, ami a kivitelben részt vevő gazdálkodókat és a NAV-ot, mint vámhatóságot is érinti.

Az EB angol nyelvű tájékoztatója ezen a linken érhető el:

3. Az OGYÉI megtiltotta egyes fájdalomcsillapító gyógyszerek és altatók kivitelét

Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) a koronavírussal szembeni védekezés elősegítésére 2020. április 3-án a propofol hatóanyagú gyógyszerek, míg 2020. április 9-én egyes antibiotikumként és altatóként használatos gyógyszerek kivitelét tiltotta meg hat hónapos időtartamra.

A NAV Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője a 7007/2020. felhívásában foglalta össze  az OGYÉI rendelkezésével összefüggő teendőket.

4. Gazdálkodó szervezetek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezményei

A hagyományos fizetési kedvezményeken kívül – a veszélyhelyzetre tekintettel – további, speciális kérelmekkel élhetnek az adózók. A korábban hatályban lévő fizetési kedvezmények és adómérséklési lehetőségeken túl a Kormány a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében két fizetési könnyítési lehetőséget ajánl fel az adózók részére.

Ezen eljárások illetékmentesek, az adóhatóság rendelkezésére álló ügyitézési határidő 15 nap.

Az adózó kérelmére a NAV egy alkalommal

• legfeljebb 5 millió Ft összegű adóra maximum 6 havi fizetési halasztást vagy 12 havi részletfizetést engedélyez pótlékmentesen, vagy
• nem természetes személy adózó adótartozását egy adónem tekintetében legfeljebb 20 százalékban, maximum 5 millió Ft összeghatárig mérsékeli,

ideértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

A kedvezmény igénybevételéhez a korábbról már ismert módon kérelmet kell előterjeszteni. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell, hogy

• a fizetési nehézség a veszélyhelyzetre vezethető vissza,
• a mérséklés esetében pedig, hogy a gazdálkodási tevékenység a veszélyhelyzetre visszavezethető okok miatt lehetetlenülne el.

Ha a kérelem fizetési könnyítésre irányul, akkor az adózónak választani kell a részletfizetés vagy a fizetési halasztás közül, a kettő kombinációja nem engedélyezhető. Ezt az új típusú mérséklést kizárólag jogi személy és egyéb szervezet kérelmére engedélyezheti a NAV, átmenetileg tehát számukra is lehetővé válik a tőke tartozás mérséklése, beleértve a levont jellegű kötelezettségeket is.

Ilyen típusú kérelem a veszélyhelyzet megszűnését követő 30. napig terjeszthető elő. Fontos jogszabályi megkötés, hogy a kétféle új kedvezmény együttes engedélyezésére nincs lehetőség, ezért a NAV kéri az ügyfeleket, hogy a döntés meghozatala előtt mérlegeljék, melyik kedvezmény igénybe vételével tudják a veszélyhelyzet során előállt fizetési problémáikat hatékonyabban kezelni.

5. Magánszemélyek, egyéni vállalkozók fizetési kedvezménye

A magánszemélyekre vonatkozó kedvezményeket a NAV a fenti tájékoztatóban ismerteti.

6. Ingyenes termékátadások, ingyenes szolgáltatásnyújtások adózási szempontú megítélése

A koronavírus-járvány miatt 2020. március 11-én a Kormány rendkívüli jogrendet, veszélyhelyzetet hirdetett az ország teljes területére. Erre tekintettel az ingyenes juttatások minősítésével összefüggően az adójogszabályokon túl alkalmazandóvá válnak a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: Stab. tv.) 28/A. §-ában foglalt rendelkezések is.

A termékátadás, szolgáltatás akkor tartozik a Stab. tv. 28/A. §-ának hatálya alá, ha arra:

• a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet időtartama alatt,
• a katasztrófahelyzet/veszélyhelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából,
• a katasztrófahelyzetben/veszélyhelyzetben lévők számára,
• ingyenesen

kerül sor.

Hogyan érinti a fenti szabályozás az egyes adókat?

Kiemelünk a NAV példái közül néhányat, melyeken keresztül megismerhetőek a veszélyhelyzet alatt érvényesülő speciális rendelkezések.

• Személyi jövedelemadó

Az egészségügyi dolgozóknak ingyenesen juttatott fertőtlenítőszerek, maszkok és a közösségi személygépjármű-használat ingyenes biztosítása teljes mértékben megfelel a Stab. tv-ben foglalt feltételeknek, de ezzel esik egy tekintet alá a részükre biztosított ingyenes étkezés, valamint a veszélyhelyzeti feladatok ellátásával összefüggő, térítésmentesen igénybe vehető lakhatás engedélyezése is. Az egészségügyben dolgozók a járványügyi helyzetben közvetlenül érintettek, a termékátadás (fertőtlenítőszer, maszk, védőfelszerelés), illetve a nyújtott szolgáltatás (közösségi személygépjármű-használat) pedig közvetlenül a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, mérséklése céljából történik, így a juttatások adómentesen biztosíthatók.

Ha egy kiskereskedelmi üzletet üzemeltető munkáltató kötelezővé teszi az alkalmazottaknak a maszk vagy egyéb védőfelszerelés viselését, hogy megelőzze a fertőzés terjedését, és ezt ingyen biztosítja részükre, akkor ezen juttatásra tekintettel a munkavállalóknak az Szja tv. 4. § (2a) bekezdés a) pontja alapján az adott járványügyi helyzetben nem keletkezik adóköteles bevétele.

• Társasági adó és kisvállalati adó

A vállalkozások részéről rászoruló személyek, szervezetek részére pénzben és természetben adott ingyenes juttatások költségének társaságiadó-alapban vagy kisvállalatiadó-alapban történő levonhatóságát a Stab. tv. fent hivatkozott 28/A. §-a és a Tao. törvény 3. számú melléklete alapján kell meghatározni.

Ez azt jelenti, hogy ha a Stab. tv. szerinti feltételek fennállnak (a juttatásra a veszélyhelyzet időtartama alatt, a veszélyhelyzet okozta károk elhárítása, mérséklése érdekében, veszélyhelyzetben lévőnek, ingyenesen kerül sor), akkor a Stab. tv. szerinti nyilatkozat benyújtása szükséges az illetékes adóhatósághoz a költség elismert költségként való kezeléséhez. A levonhatóság jogalapja ez esetben tehát a Stab. tv. 28/A. §-a.

• Általános forgalmi adó

Általános forgalmi adó tekintetében először is tisztázni szükséges, hogy áfa kizárólag olyan ügylet esetén merülhet fel, amelyet olyan személy, szervezet teljesít, aki (amely) alanya az áfának. Következésképpen, ha az adományozó nem áfaalany, akkor az ingyenes termékátadás, ingyenes szolgáltatásnyújtás kapcsán nem keletkezik áfafizetési kötelezettség sem annál, aki adja a terméket, nyújtja a szolgáltatást, sem annál, aki kapja a terméket, szolgáltatást.

Áfaalanyok által teljesített ingyenes termékátadáshoz, ingyenes szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódó általános forgalmi adózási jogkövetkezményeket illetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 11. § bekezdésében és az Áfa tv. 14. §-ában foglaltakból kell kiindulni.

Ha egy kiskereskedelmi üzlet a vevőknek belépéskor maszkot ad át, ennek kapcsán áfafizetési kötelezettség nem merül fel, mivel az Áfa tv. 11. § (3) bekezdés b) pontja szerint nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek a vállalkozás céljára tekintettel átadott kis értékű ajándék. Jelen viszonyok között a vállalkozási cél teljesül, mivel van, ahol kötelező a maszk viselése, más esetben is a vevők biztonságát, elégedettségét szolgálja. Továbbá, az üzlet a maszkok beszerzésének áfáját levonásba helyezheti, mivel a maszkok átadása révén teremt az üzlet biztonságos vásárlási környezetet a vevőinek, ezáltal a maszkok végső soron az üzlet adóköteles tevékenységét szolgálják.

Ha egy varroda az alapanyagkészleteit felhasználva maszkokat készít, amelyeket ingyenesen ad át egy bentlakásos szociális intézmény részére, akkor a varroda az Áfa tv. alapján köteles lenne korrigálni az alapanyag-beszerzések levonásba helyezett áfáját. A levont adó korrekciója oly módon valósulna meg, hogy az ingyenes átadásra tekintettel a varrodának áfafizetési kötelezettsége keletkezne az Áfa tv. 11. § (1) bekezdése alapján. Jelen esetben a Stab. tv-ben meghatározott feltételek teljesülnek: a termék jellegéből következően a juttatás célja a katasztrófahelyzet következményeinek elhárítása, a bentlakásos szociális intézmény pedig veszélyhelyzetben lévő személy. Következésképpen – a veszélyhelyzetre tekintettel – a varrodának nem kell áfafizetési kötelezettségét teljesítenie, ha a maszkok ingyenes átadásával összefüggésben bejelentést teljesít az adóhatóság felé.

7. Adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű támogatások ellenőrzési tapasztalatai

A NAV a személyi jövedelemadó, illetve a társasági adó hatálya alá tartozó adózók által 2019-ben benyújtott adóbevallásokban bevallott, adórendszeren belüli (közvetett) csekély összegű de minimis támogatások igénybevételének jogosságát vizsgálta. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az adózók a főbb szabályokkal tisztában vannak, ugyanakkor a hibásan kitöltött bevallások mellett előfordult a de minimis fogalmak nem megfelelő értelmezése, illetve alkalmazása is.

A bevallások nem megfelelő kitöltésének eseteit a NAV példákkal is ismerteti az adóhatóság honlapján.

8. Adóköteles biztosítási díj

Az adóköteles biztosítási díj Szja törvény szerinti fogalmát a következőképpen kell alkalmazni:

1.)A más személy (pl. munkáltató, kifizető) által kötött egyéni (egy biztosítottat tartalmazó) biztosítási szerződésre (ideértve a kollektív ernyő alatt kötött egyéni biztosításokat is) a szerződő más személy által fizetett díj az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának a) alpontja alapján – figyelemmel az Szja törvény 2. §-ának (6) bekezdésében foglaltakra – a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony szerint (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles, függetlenül attól, hogy a biztosítás kockázati biztosítás vagy kockázatinak nem minősülő tőkegyűjtő (felhalmozási típusú) életbiztosítás (pl. vegyes életbiztosítás, teljes életre szóló életbiztosítás).

2.)A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több személy) tőkegyűjtéses biztosítás más személy által fizetett díjának egy főre jutó összegét – ha az a szerződésből egyéb módon nem állapítható meg – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának ba) alpontja alapján arányosítással kell megosztani a biztosított magánszemélyek között. Az így meghatározott egy főre jutó díj a más személy és a biztosított magánszemély között fennálló jogviszony alapján (jogviszony hiányában egyéb jövedelem jogcímen) az összevont adóalapba tartozó jövedelemként adóköteles.

3.)A más személy által magánszemélyek javára kötött csoportos (a biztosítottak száma kettő vagy annál több magánszemély) kockázati biztosítás más személy által fizetett osztatlan díja – minden további vizsgálat nélkül, arra való tekintettel, hogy az ilyen biztosítások díja a biztosítási időszak alatt számtalan okból változhat, és emiatt a magánszemélyek jövedelmét sem lehet biztonsággal és egyértelműen meghatározni, illetve ennek kísérlete, illetve a folyamatos korrekciók aránytalanul nagy erőfeszítést igényelnének minden érintett szereplőtől – az Szja törvény 3. §-a 89. pontjának bb) alpontja alapján adóköteles, így arra az Szja törvény 70. § (6) bekezdése b) pontjának – egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó – rendelkezését kell alkalmazni.

9. Az szja 1+1%-os nyilatkozatok benyújtási határideje

Magánszemélyként idén is dönthet úgy, hogy személyi jövedelemadójának 1%-át felajánlja egy regisztrált civil szervezetnek, további 1%-át pedig valamely, technikai számmal rendelkező vallási közösségnek vagy a kiemelt költségvetési előirányzatnak – 2020-ban a Nemzeti Tehetség Programnak (1823).

Az 1+1%-ról a bevallással együtt, vagy akár attól elkülönülten is rendelkezhet 2020. május 20-áig.

10. Jelez a NAV, ha nincs rendben a foglalkoztatás

Levélben tájékoztatja a magánszemélyeket a NAV, ha munkaadójuk ellenőrzésekor valamilyen foglalkoztatási mulasztást, szabálytalanságot talál.

Ilyen jogsértés lehet például, ha a munkaadó

• nem jelentette be a foglalkoztatást,
• nem nyújtott be bevallást foglalkoztatottja után,
• 4 órás munkavégzést jelentett, holott foglalkoztatottja a munkaszerződés szerint 8 órában dolgozik,
• fizetés nélküli szabadságot jelentett, de a jelenléti ívek szerint a magánszemély dolgozott.

Az újszerű tájékoztatás bevezetésével a munkavállalók a legrövidebb időn belül értesülnek a társadalombiztosítási ellátásukat befolyásoló tényekről.

11. Június 2-ig kell elszámolniuk az 1%-kal a civileknek

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján elérhető 18KOZ jelű közleményt azoknak a szervezeteknek kell benyújtaniuk, amelyek 2018-ban szja 1%-os kiutalásban részesültek, vagy a 17KOZ jelű közleményükben tartalékolt összeget tüntettek fel. A közleményt 2020. június 2-ig elektronikusan kell benyújtani a NAV-hoz.

12. Egyéni vállalkozók, őstermelők, áfás magánszemélyek is használhatják az szja-bevallási tervezeteket

Az őstermelők, az áfa fizetésére kötelezett magánszemélyek és az egyéni vállalkozók (kivéve akik a teljes adóévben eva vagy kata szerint adóztak) részére készített bevallási tervezet csupán egy „ajánlat”, ami nem válik automatikusan bevallássá. Tehát ezeket a tervezeteket ki kell egészíteni a vállalkozói, az önálló, valamint az őstermelői tevékenységből származó jövedelmekkel és fizetési kötelezettségekkel.

Az őstermelőknek az idei évtől a szociális hozzájárulási adót a személyijövedelemadó-bevallásban kell bevallaniuk. Az év közben megfizetett szociális hozzájárulási adóból az adókulcs 2019. július 1-jei csökkenése miatt visszajáró összeget is a bevallásban tudják visszaigényelni.

Ha a mezőgazdasági őstermelő ebből a tevékenységből származó éves bevétele tavaly nem haladta meg a 600 ezer forintot és más adóköteles jövedelme sem volt, akkor bevallást nem kell benyújtania.  Az őstermelő ezt a NAV által kiküldött kiegészítő nyilatkozaton is jelezheti.

13. eSZJA: sokan nem hagyják az utolsó pillanatra

A bevallási határidő előtt bő egy héttel már csaknem 2,8 milliószor látogatták meg az ügyfelek az eSZJA felületet, hogy megnézzék bevallási tervezetüket. Közülük 700 ezren változtatás nélkül, több mint 286 ezren némi módosítással jóvá is hagyták a dokumentumot.

A több, mint ötmillió adózó közül azoknak kell mindenképpen kiegészíteniük az szja-bevallási tervezetet, akiknek olyan jövedelmük volt tavaly, amiről a NAV-nál nincs adat. Ilyen például a lakáskiadásból, a lakás eladásából származó jövedelem.

Ugyancsak ki kell egészíteniük a tervezetüket az áfafizetésre kötelezett magánszemélyeknek, az egyéni vállalkozóknak és az őstermelőknek, mert náluk sem működik az automatizmus.