Érdemes megfontolni a NAV Online Számlázó programjának használatát. A NAV ismerteti az előnyeit.

1.Az online keresetkimutatás segíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést

A NAV online elektronikus keresetkimutatása megkönnyíti a személyes ügyintézés nélküli hitelkérelmezést.

A keresetkimutatáshoz csupán Ügyfélkapu-regisztrációra – vagy e-személyi igazolványra, esetleg telefonos azonosítóra – van szükség. A szolgáltatás a NAV eBEV Portálján érhető el, vagy akár a következő linken. A belépést követően az elektronikus keresetkimutatás a Szolgáltatások / Keresetkimutatás lekérdezés menüből indítható.

A NAV a keresetkimutatást elektronikusan, a központi hitelinformációs rendszert kezelő pénzügyi vállalkozáson keresztül továbbítja a kérelmező magánszemély által kijelölt hitelnyújtónak. Az elektronikus keresetkimutatás csak a rendszerhez csatlakozó hitelnyújtóknak továbbítható, akik a következők:

• CIB Bank Zrt.
• COFIDIS Magyarországi Fióktelep
• K&H Bank Zrt.
• Korona Közraktár Zrt.
• MKB-Euroleasing Autólízing SzolgáltatóZrt.
• OBERBANK AG Magyarországi Fióktelep
• OTP Bank Nyrt.
• Ober Pénzügyi Lízing Zrt.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• Unicredit Bank Hungary Zrt.
• Vár-Faktorház Pénzügyi Szolgáltató Zrt.

2. NAV Online Számlázó program előnyei

Az elektronikus számlázó programok használatának ösztönzése, valamint a számlaadatokról teljesítendő online adatszolgáltatás megkönnyítésére a NAV ingyenesen használható számlázó programot biztosít a belföldi adóalanyok számára.

Az Online Számlázó program külön telepítés nélkül, az Online Számla rendszerbe történő regisztrációt követően érhető el. Az Online Számlázó program valamennyi funkciója díjmentesen használható.

Az Online Számlázó program alkalmas

• papír alapú vagy elektronikus számla kiállítására is, ideértve a számlát módosító, érvénytelenítő bizonylat kiállítását is (olyan számlához kapcsolódóan is, amit nem az Online Számlázó programmal állítottak ki),
• forinttól eltérő pénznemben megállapított ellenérték számlázására,
• alkalmazásával magyar, illetve kétnyelvű, magyar-angol és magyar-német nyelvű számla is kiállítható,
• automatikusan teljesíti az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget (értékhatár nélkül),
• rendelkezik adóhatósági ellenőrzési adatszolgáltatás funkcióval.

A kiállított számla vevő részére történő továbbítása az adóalany feladata, az Online Számlázó Program ezt nem teszi meg.

Fontos kiemelni, hogy ha az adóalany a számlát elektronikus úton (például e-mailben) küldi meg a címzettnek, akkor a számla kiállításakor a számla megjelenési formájaként (előzetesen) az elektronikus számlát kell beállítania. Ekkor az elektronikus számlát az Online Számlázó program fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

A számlakibocsátó adóalany részére az elektronikus számlák hosszú távú megőrzését (archiválását) a NAV térítésmentesen biztosítja (így azoknak az elektronikus számlák megőrzésével kapcsolatban nincs más teendőjük).

Az ismertető további témái:

• Az Online Számlázó program kényelmi funkciói
• Regisztráció az Online Számla rendszerbe
• Felhasználók és jogosultságok
• Az Online Számlázó program alkalmazásának megkezdése
• Egyéb beállítások
• A számlák adatainak adóhatósági megismerése
• Az Online Számlázó program alkalmazásának bejelentése
• Az Online Számlázó program korlátai, fejlesztése
• Az Online Számlázó program tesztelési lehetősége

3. Az egyéni vállalkozói tevékenység szüneteltetése

1. Az egyéni vállalkozó egy hónaptól két évig tartó időtartamra szüneteltetheti tevékenységét. A szüneteltetést a vállalkozó a Webes ügysegéddel jelentheti be a Belügyminisztériumhoz. A szüneteltetés végén a tevékenység folytatását is ugyanilyen módon kell bejelenteni.

A biztosított (nem nyugdíjas), tevékenységét szüneteltető egyéni vállalkozónak a szünetelés ideje alatt a biztosítása is szünetel, ezért a biztosítás szünetelésének kezdő és befejező időpontját be kell jelenteni a NAV-hoz a ’T1041 jelű adatlapon.

Az egyéni vállalkozónak a biztosítás szünetelése miatt egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie, a szünetelés kezdő napjától fogva feltéve, hogy ezen kívül más biztosítási jogviszonnyal, például munkaviszonnyal nem rendelkezik, és egészségügyi szolgáltatásra más jogcímen sem jogosult.

A kisadózó egyéni vállalkozónak a NAV-hoz be kell jelentenie a ’T101E jelű űrlapon azt a tényt, hogy a vállalkozói tevékenység szüneteltetése miatt mentesül a havi tételes adó megfizetése alól. A mentesülés kezdő hónapjára tehát a kata-alanynak nem elegendő a Webes Ügysegéddel bejelentést tennie, hanem a tételes adó alóli mentességről külön a NAV-nál is nyilatkoznia kell.

A szünetelésre vonatkozó speciális szabályok a veszélyhelyzet idején

2. Az 1. pontban írtakhoz képest eltérő szabályok vonatkoznak a tevékenységük szüneteltetését a veszélyhelyzet idején bejelentő egyéni vállalkozókra.

A 2020. március 31-én és azt követően a veszélyhelyzet ideje alatt bejelentett egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésére az 1 hónapos minimális időtartamot nem kell alkalmazni. Így a szünetelés minimális időtartama 1 napra csökken.

Példán keresztül bemutatva:

Az egyéni vállalkozó április 20. napján bejelenti a szünetelést. A nyilvántartás szerint tevékenysége április 21. naptól szünetel. Április 21. napján bejelenti a szünetelés utáni folytatást. A nyilvántartás szerint április 22. napjától ismét működő státuszú vállalkozó.

4. A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kivitele

április 26-án hatályba lépett az egyes termékek kivitelének exportengedély-bemutatásához kötéséről szóló 2020/568/EU bizottsági végrehajtási rendelet (uniós rendelet). Az uniós rendelet 2020. május 26-ig hatályos. A hivatkozott uniós rendelet magyar nyelven az alábbi linken is elérhető.

A koronavírussal szembeni védekezéshez felhasználható védőfelszerelések kiviteléhez kapcsolódó jogszabályváltozásról szóló NAV Központi Irányítása Vám Főosztály főosztályvezetője által kiadott 7006/2020. felhívás a NAV honlapján olvasható.

5. Adózási könnyítés a munkahelyi gyermekfelügyelőknek

Április 30-tól a veszélyhelyzet ideje alatt minden foglalkoztató szervezhet a nála dolgozó munkavállalók gyermekeinek napközbeni felügyeletet. A munkahelyi gyermekfelügyeletet ellátó foglalkoztatottnak kifizetett jövedelem után kevesebb közterhet kell fizetni 2020. április, május és június hónapokban.

A gyermekfelügyelő járulékalapot képező jövedelme után az általános szabályoktól eltérően, kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7 710 forintot kell fizetni.A kedvezmény nem érinti a biztosított társadalombiztosítási és munkaerő-piaci ellátásokra való jogosultságát és az ellátás összegét.

Az érintett időszakban a foglalkoztatónak nem kell szociális hozzájárulási adót, sem szakképzési hozzájárulást fizetnie a gyermekfelügyelőnek kifizetett jövedelem, juttatás után.

6. Mi lehet egyszerűbb és gyorsabb, mint egy pizzarendelés?

Az szja-bevallás webes felületén elérhető szja 1+1 százalékos rendelkezés. Az szja 1+1 százalékáról idén is csakúgy, mint a korábbi években egészen május 20-áig lehet rendelkezni. A felajánlás a NAV felületén csak néhány percet vesz igénybe, de a támogatott szervezeteknek óriási segítséget jelent.

A rendelkező nyilatkozat a bevallás részeként vagy akár önálló nyilatkozatként is benyújtható május 20-áig.

Felajánlásokat kizárólag a NAV-nál korábban regisztrált civil szervezet, technikai számmal rendelkező vallási közösség és kiemelt költségvetési előirányzat kaphat. A NAV honlapján valamennyi lehetséges kedvezményezett megtalálható.

7. Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések

8. Közlemény az üzemanyagárakról

Gábor Kertész

Head of Advisory | Accace Hungary

Kapcsolatfelvétel