NAV a végrehajtási eljárás megindítása előtt fizetési tájékoztatót küld. Mindent a közösségi adószámok megerősítéséről.

1. A járványhelyzet adóintézkedéseivel összefüggő adózói kérdésekre válaszol a NAV

A héten is számos új kérdés merült fel az adózók részéről. Ezeket veszi sorra és válaszolja meg a NAV.

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletnek azt a szabályát, miszerint tényleges főtevékenységnek az tekinthető, amelyből az adózónak e rendelet hatálybalépését megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott? És  kizárólag egy tényleges főtevékenység ismerhető-e el?

Válasz: A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1-7. §-ai szerinti mentességek alkalmazására akkor van lehetőség, ha az adózó az 1. § (10) bekezdésben meghatározott tevékenységet tényleges főtevékenységként végzi. A vállalkozásnak egyetlen tényleges főtevékenysége lehet, ez pedig az a vállalkozási tevékenység, amelyből az adózónak a legtöbb bevétele származik.

A mentesség alkalmazhatóságát a következők szerint kell megállapítani:

(1) elsődlegesen összesíteni kell a vállalkozási bevételeket,

(2) meg kell állapítani, hogy melyik vállalkozási tevékenységhez köthető a legnagyobb összegű bevétel,

(3) ha e tevékenység a kedvezményezett tevékenységek körébe esik, akkor meg kell állapítani az adott vállalkozási tevékenységből származó bevételnek az összes bevételhez viszonyított arányát,

(4) ha a megállapított arány a 30 százalékot meghaladja, akkor a mentességek alkalmazására van lehetőség.

Arra nincs lehetőség, hogy több kedvezményezett tevékenysége bevételét is figyelembe vegye a 30 százalékos arányszám eléréséhez.

Kérdés:  Fizetés nélküli szabadság esetén milyen egészségügyi ellátást kaphat a magánszemély, kell-e fizetnie egészségügyi szolgáltatási járulékot, átvállalhatja-e a munkáltató a fizetési kötelezettséget ilyen esetben?

Válasz: A jelenleg hatályos szabályok szerint a munkavállaló fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, akkor szünetel a biztosítási jogviszonya, így csak akkor jogosult orvosi ellátásra, ha egészségügyi szolgáltatási járulékot fizet. A járulékfizetést a munkavállaló helyett – annak hozzájárulásával – más személy vagy szerv, azaz a munkáltató is teljesítheti.

Felhívja a NAV a figyelmet, hogy a kormány április 7-ei bejelentése szerint azonban „a fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállalók tb-jogosultsága nem szűnik meg”. Az erről szóló kormányrendelet kihirdetését követően tehát kedvezően változnak majd a jelenleg hatályos szabályok.

Kérdés: Az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások, illetve a 70. § szerinti béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások után is mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól a kifizető?

Válasz: Igen, mindkét esetben mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetés alól, mivel nincs leszűkítve a 61/2020. (III.23.) Korm. rendeletben a mentesített jövedelmek köre, az általánosságban fogalmazza meg a mentességet. Feltételként kizárólag a tevékenységi kör (tényleges főtevékenység), illetve a munkaviszonyban történő foglalkoztatás szerepel, így e jövedelmek után sem kell a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adót megfizetnie.

Kérdés: A Szocho tv. 1. § (5) bekezdés szerinti adóalap – különösen az osztalék – után kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni?

Válasz: Tekintettel arra, hogy a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja szerint a társas vállalkozó csupán e jogállására tekintettel mentesül a szociális hozzájárulási adó alól, így az osztalék után kell szociális hozzájárulási adót fizetni.

Kérdés: A Tbj. 56/A. §. § (1) bekezdés szerinti foglalkoztatással összefüggésben a külföldi foglalkoztató alkalmazhatja a 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet szerinti, járulékra és szociális hozzájárulási adóra vonatkozó kedvezményt?

Válasz: A Korm. rendelet fogalomhasználata szerint az abban foglalt mentesülési, kedvező járulékfizetési szabályok nem vonatkoznak a külföldi foglalkoztatókra, külföldi kifizetőkre. Ezt az is indokolja, hogy a külföldi kifizetőnél – magyarországi letelepedés hiányában – a TEÁOR- és TESZOR-számmal azonosított főtevékenység megállapítása, ellenőrzése nehézségekbe ütközik.

Kérdés: A Katv. rendelkezései alapján 40 százalékos mértékű adót kell fizetni a katás vállalkozásnak arra a bevételére, ami meghaladja a tételes adófizetési kötelezettséggel érintett hónapok és 1 millió forint szorzatát. A 61/2020. (III.23.) Korm. rendelet 1. § (8) bekezdése szerinti, március-június hónapokra mentesülés azt jelenti-e, hogy a bevételi értékhatár számítása során ezeket a hónapokat figyelmen kívül kell hagyni, azaz 8 millió forint lesz az éves bevételi értékhatár?

Válasz: Jó hír a KATA-soknak, hogy a Korm. rendeletben nincs arra vonatkozó jogszabályi rendelkezés, hogy a mentesülés csökkentené az éves bevételi értékhatárt. A Korm. rendelet vonatkozó szabálya is csak azt mondja ki, hogy ezen hónapokra nem kell megfizetni a tételes adót, és a kisadózói státusz fennáll, azt nem érinti a fizetés alóli mentesülés.

A Korm. rendelet szerinti mentesülés tehát nem okozza a bevételi értékhatár csökkenését, azaz az érintetteknél továbbra is 12 millió forint az éves bevételi értékhatár.

2.Tovább érvényesek a pénztárgépek szervizelésére jogosító igazolványok

A veszélyhelyzet ideje alatt lejáró, a NAV által kiállított, a pénztárgépek szervizelésére jogosító, névre szóló igazolványok a veszélyhelyzet megszűnését követő 15 napig érvényesek.

3.A veszélyeztetett ágazatokba tartozók a 2008 bevallás új verzióját használják

A 2020. április 14. napi járulék bevallások benyújtását a kedvezményezett ágazatokban működő foglalkoztatók számára a 2008 jelű bevallás új verziójú programja teszi lehetővé. A kitöltés során a bevallás útmutatója és a gyakori kérdések, válaszok között közzétett információk nagy segítséget nyújthatnak.

4. A végrehajtási eljárások szünetelése a vészhelyzet idején

A Kormány 2020. március 24-ei hatállyal újabb könnyítésekről döntött a nehéz gazdasági helyzetbe került adózók ellehetetlenülésének elkerülésére. Ez több ponton is lehetőséget ad az adóhatósági végrehajtási eljárásokról szóló törvénytől való eltérésre.

1. A végrehajtási eljárás szünetelése

A 2020. március 24-én folyamatban lévő végrehajtási eljárások automatikusan szünetelnek  a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig. Az eljárás szünetelése a végrehajtáshoz való jog elévülési idejének szünetelését is jelenti.

Azonban végrehajtási eljárás indítható azzal az adózóval szemben, akinek adótartozása miatt a NAV 2020. március 24-e előtt még nem indított végrehajtási eljárást. A NAV ilyen esetben a végrehajtási eljárás megindítása előtt először fizetési tájékoztatót küld az adózónak, hogy önként fizesse meg adótartozását. A fizetési tájékoztató után is lehetősége van az adózónak, hogy fizetési kedvezményi kérelmet nyújtson be a NAV-hoz.

2. A végrehajtási eljárás felfüggesztése

A NAV az adós kérelmére kivételesen, méltányossági alapon felfüggesztheti azokat a végrehajtási eljárásokat is, amelyekre a szünetelés nem vonatkozik.

3. Az inkasszó és a jövedelemletiltás visszavonása

A NAV intézkedik a 2020. március 24-e előtt kiadott hatósági átutalási megbízás, azaz inkasszó visszavonásáról. Ha a pénzintézet a NAV részére már átutalta az inkasszóban megjelölt összeget, akkor a NAV azt 8 napon belül visszatéríti.

Jövedelemletiltás esetén, ha a munkáltató még nem utalta át a szünetelés kezdő napjáig a behajtandó összeget, akkor a NAV tájékoztatja a munkáltatót a levonás felfüggesztéséről és a levont összeget vissza kell téríteni az adózónak. Ha a munkáltató a NAV részére már átutalta az összeget, akkor a NAV azt az adózónak 8 napon belül visszautalja.

4. Kivételek, amelyekre a szünetelés nem vonatkozik

A veszélyhelyzet során előírt kötelező járványügyi intézkedések megsértése miatt kiszabott követelésekre folytatott eljárás is, ami azt jelenti, hogy ha valaki a fertőző betegségek és járványok megelőzése vagy a járványveszély elhárítása érdekében szükséges járványügyi előírásokra vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben foglaltakat megsérti, az egészségügyi államigazgatási szerv által kiszabott egészségügyi bírság végrehajtandó.

5. Közösségi adószámok megerősítés

A közösségi adószámok érvényességét

1.) az Európai Bizottság (EB) honlapján, valamint

2.) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Központi Kapcsolattartó Irodájánál

is ellenőrizheti.

1.) A közösségi adószámok érvényességének lekérdezése az EB honlapján

A közösségi adószámok érvényességét a NAV részére is igazolhatóan ellenőrizheti az EB honlapján, a http://ec.europa.eu/taxation_customs/vies/ linken.

Amikor megszületik az eredmény, Ön egy egyedi hivatkozási számot kap, mely alapján a NAV az Ön által kezdeményezett lekérdezést – ha az ellenőrzött közösségi adószám érvényes volt – azonosítani tudja. Fontos, hogy ezt az egyedi hivatkozási számot megőrizze, mert így tudja igazolni a lekérdezés tényét és eredményét.

2.) A közösségi adószámok érvényességének ellenőrzése a NAV-nál

A közösségi adószámok érvényességének és az azonosító adatok pontosságának megerősítését a NAV Központi Kapcsolattartó Irodájától (NAV KKI) lehet kérni a következő elérhetőségeken.

• Telefonon,a 06-80-20-21-22-es számon,
• Levélben,a 1373Budapest, Pf. 561 címen,
• Elektronikusana cégkapun illetve ügyfélkapun keresztül,

Bővebb információt a közösségi adószámról a NAV honlapján talál, valamint a Tájékoztató a közösségi adószámról című 27. információs füzetben.