1. Megjelent a 2022. január 1-jétől érvényes bírságolási gyakorlatról szóló útmutató

Az Art., az Air. és az Avt. szabályaiban történő változások miatt szükség volt a NAV bírságolási gyakorlatáról szóló 3006/2018. útmutató (a továbbiakban: Útmutató) módosítására.

Az adóbírság kiszabása körében az adózó javára értékelhető körülmények:

• az adózó adózási gyakorlattal nem rendelkezik (egy évet meg nem haladóan működik, természetes személy először adózik);
• az adózó hasonló mulasztás miatt korábban még nem volt szankcionálva;
• olyan új jogszabályi rendelkezés téves értelmezése okozta a mulasztást, mellyel kapcsolatban egységes joggyakorlat még nem alakult ki;
• egy korábbi ellenőrzés az adott kérdéskört már vizsgálta, feltárta és a szabálytalan elszámolást, illetve gyakorlatot nem kifogásolta, kivéve, ha későbbi jogszabályváltozás idézte elő az eljárás megváltoztatását;
• a kiutalás előtti ellenőrzések esetében, amennyiben az adózó a következő időszakban jogosulttá válik a költségvetési támogatás igénylésére;
• az adózó egyszerű tevékenységet (pl.: kisipari tevékenységet) egyedül folytató természetes személy;
• a határozathozatalra nyitva álló ügyintézési határidő jelentős túllépésével okozott adózói érdeksérelem.

2021. július 10-től lépett hatályba az Avt. következő szabálya, amelynek egy része az Útmutatóba is beemelésre került.

Ha az adóhatóság az adóst megillető jövedelmet, a hitelintézetnél kezelt összeget, illetve követelést vonja végrehajtás alá, és a munkáltató, hitelintézet, valamint más személy az adóhatóság felhívása ellenére a követelés fennállásáról nem nyilatkozik, illetve a levonást, átutalást, megfizetést elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság határozattal kötelezi a követelés, illetve a levonni, átutalni, megfizetni elmulasztott összeg erejéig az adótartozás megfizetésére. A határozatban foglalt teljesítési határidő elteltével az adóhatóság a végrehajtási szabályok szerint intézkedik a tartozás behajtása iránt.  

Ha az adóhatóság az adóst megillető, hitelintézetnél kezelt összeg zárolását rendeli el, és a hitelintézet a zárolást elmulasztja, vagy nem a jogszabályban előírtaknak megfelelően teljesíti, az adóhatóság a hitelintézettel szemben a zárolni elmulasztott vagy nem jogszabályban előírtaknak megfelelően zárolt összeg ötven százalékáig, de legfeljebb tíz millió forintig terjedő eljárási bírságot szabhat ki.

Kerekítés szabályai

Az Art. 6. § (3) bekezdés a) pontja alapján, ha e törvény másként nem rendelkezik, az adóelőleg, adóelőleg-kiegészítés, továbbá a bírság, a pótlék és a költség tekintetében az adóra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az Art. 215. § (3) bekezdése szerinti az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány ötven százaléka.

Ugyanakkor az Art. 3. számú mellékletének kerekítési szabályai alapján pl. 3000 Ft adóhiány után 50%-os mértékben kiszabott adóbírság összegét (1500 Ft) 2 000 Ft-ban kell megállapítani.

A feltételes adóbírságnál így 13.000 Ft adóhiány esetén a számítás a következő:

13.000 Ft 50 %-a 6.500 Ft, így kerekítve 7000 Ft adóbírságot kell kiszabni.

A feltételes adóbírság pedig a 7000 Ft 50 %-a 3500 Ft lenne, a kerekítés szabályai alapján 4000 Ft megfizetésére köteles az adózó, ha teljesíti az Art. 216. §-ban foglaltakat.

Az Art. 216. §-a szól a feltételes adóbírság kedvezményről, amely értelmében

Ha az adózó az utólagos adómegállapításról hozott első fokú határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és esedékességig a határozatban előírt adókülönbözetet megfizeti, mentesül a kiszabott adóbírság ötven százalékának megfizetése alól.

Igazolatlan eredetű áru forgalmazása és EKAER bejelentési kötelezettség nem előírásszerű teljesítése esetén fizetendő bírságok:

Ha az adózó igazolatlan eredetű árut forgalmaz, terhére az adóhatóság az áru forgalmi értékének 40 %-ig terjedő, de természetes személy adózó esetében legalább 200.000 Ft, nem természetes személy adózó esetében legalább 500.000 Ft mulasztási bírságot szabhat ki.

Ha az adózó egy termékegységbe tartozó fuvarozott termék tekintetében nem tett eleget EKAER bejelentési kötelezettségének, az állami adó- és vámhatóság az adózó terhére a be nem jelentett áru adó nélküli értékének 40 %-ig terjedő mulasztási bírságot szabhat ki.

Igazolatlan eredetű árunak minősül az Art. 7. § 23. pontja szerint mindaz az áru, anyag, amelyről az adózó az ellenőrzés időpontjában hiteles bizonylattal vagy bizonylat kiállításának alapjául szolgáló okirattal nem rendelkezik. 

Kockázatos adózó mulasztási bírsága

Útmutató szerint amennyiben az adózó a jogszabálysértés elkövetésének időpontjában vagy a jogszabálysértés feltárásának, illetve az ellenőrzés megállapításairól szóló jegyzőkönyv keltének időpontjában kockázatos adózónak minősült, az adóhatóság a mulasztási bírság kiszabását nem mellőzheti, és az általa kiszabható legkisebb bírság mértéke az egyébként kiszabható bírság felső határának 30 %-a, a rögzített bírságösszeg vagy bírságmérték esetén a bírság mértéke az egyébként irányadó bírság 130 %-a.

2. Megjelent az Adóvilág 2021/12. száma

Benne a kisvállalati adóval (KIVA) kapcsolatos aktuális tudnivalókról olvashatunk.

A szerző cikke a 2022. január 1-jétől hatályos szabályozást az Országgyűlés előtt lévő, T/17668. számú törvényjavaslat alapulvételével ismerteti.

A KIVA választása azoknak a vállalkozásoknak előnyös, akik sok alkalmazottat foglalkoztatnak, vagyis jelentős a személyi jellegű kifizetés összege, és a személyi jellegű ráfordítások összességében meghaladják a vállalkozás nyereségét.

Abban az esetben is megfontolandó a KIVA választása, ha ugyan nagy összegű nyeresége keletkezik a vállalkozásnak, de azt nem fizeti ki osztalék formájában, hanem visszaforgatja fejlesztésére, beruházásokra.

Milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy egy vállalkozás a KIVA-t választhassa?

Formai feltételek, amelyek valamelyike alapján kell működnie:

• az egyéni cég,
• a közkereseti társaság,
• a betéti társaság,
• a korlátolt felelősségű társaság,
• a zártkörűen működő részvénytársaság,
• a szövetkezet és a lakásszövetkezet,
• az erdőbirtokossági társulat,
• a végrehajtó iroda,
• az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda,
• a szabadalmi ügyvivői iroda,
• a külföldi vállalkozó,
• a belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy.

A kisvállalati adózás választásának további feltételei:

• az átlagos statisztikai állományi létszáma az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg az 50 főt;
• az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétele várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot, 12 hónapnál rövidebb adóév esetén a 3 milliárd forint időarányos részét;
• az adóévet megelőző két naptári évben adószámát az állami adó- és vámhatóság véglegesen nem törölte;
• az adóévet megelőző adóévéről készítendő beszámolójában a mérlegfőösszege várhatóan nem haladja meg a 3 milliárd forintot;
• ellenőrzött külföldi társasággal az adóévet megelőző adóévben nem rendelkezik;
• az az összeg, amellyel az adózó vállalkozási tevékenysége érdekében felmerült, Tao. tv. szerinti finanszírozási költségei meghaladják az adózó adóköteles kamatbevételeit és a gazdasági értelemben azzal egyenértékűnek tekintendő adóköteles bevételeit, az adóévet megelőző adóévben várhatóan nem haladja meg a 939 810 000 forintot.

Fontos megemlíteni, hogy az állományi létszám és bevételi határok számítása során a kapcsolt vállalkozások átlagos statisztikai állományi létszámát és bevételét együttesen, az utolsó beszámolóval lezárt üzleti év adatai alapján figyelembe kell venni.

A naptári évtől eltérő üzleti évet alkalmazó adózó nem választhatja ezt az adónemet, hiszen a KIVA tv. alapján az üzleti év mérlegforduló napja december 31.

Emellett az adózónak forintban kell összeállítania a számviteli beszámolóját, tekintettel arra, hogy a KIVA tv. ily módon rendelkezik.

A már működő vállalkozásnak a KIVA választásáról szóló bejelentését elektronikusan az erre a célra rendszeresített (’T201, ’T201T jelű) nyomtatványon kell megtennie. Ez esetben a KIVA szerinti adóalanyisága a választás NAV felé történt bejelentését követő hónap első napjával jön létre, mely nappal önálló üzleti éve kezdődik.

A kisvállalati adó mértéke az elmúlt években fokozatosan csökkent, a T/17668. számú törvényjavaslat alapján a kisvállalati adó kulcsa 2022. január 1-jétől 10% lesz.

3. Adótraffipax

Adventi vásárokon és fenyőfa kereskedőket ellenőriz a NAV szinte minden megyében

A NAV baranyai munkatársai december 13. és 19. között kedden Pécsett, a belvárosi játékboltokban, szerdán a szigetvári vendéglátóhelyeken, csütörtökön pedig szintén Pécsett, a halboltokban ellenőriznek.

A NAV Hajdú-Bihar megyei munkatársai 2021. december 13. és 31. között a fenyőfa árusokat és egyéb ünnepi, szezonális termékek árusítóit ellenőrzik.

A NAV Tolna megyei munkatársai 2021. december 6. és 31. között az ünnepekhez kötődő termékek árusítóit, a karácsonyi vásárokat, piacokat, valamint a vendéglátóhelyeket ellenőrzik.

A NAV Veszprém megyei munkatársai 2021. december 6. és 23. között a megye egész területén piacokon, adventi vásárokban, alkalmi kitelepüléseken ellenőrzik az édesség- és ajándékárusokat, valamint a fenyőfa-kereskedőket.