Osztalékbevétellel rendelkezők mindenképpen ellenőrizzék a NAV szja bevallás tervezetét. Megjelent a 2008 jelű bevallás nyomtatványképe és a Kitöltési útmutató tervezete.

1. Újabb ágazatokra terjednek ki a kedvező szabályok

Március 27-étől újabb ágazatokkal bővült a veszélyeztetett ágazatok köre.

Az adózási könnyítések az alábbi tevékenységeket főtevékenységként végző vállalkozásokra is kiterjednek:

• utazásközvetítés, utazásszervezés, egyéb foglalás (TEÁOR és TESZOR 79),
• belvízi személyszállítás (TEÁOR és TESZOR 50.30)
• fizikai közérzetet javító szolgáltatás (TEÁOR és TESZOR 96.04). E tevékenységet végzőre akkor terjednek ki a kedvező rendelkezések, ha a tevékenység végzője megfelel a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló 37/1996. (X. 18.) NM rendelet szabályainak.

Az adózási könnyítésekről részletes ismertető a korábban megjelent tájékoztatóban olvasható.

2. Naponta frissülő „Gyakori kérdések és válaszok” a járványhelyzet adóintézkedéseiről

Kérdés: A veszélyeztetett ágazatba tartozó tevékenységbe történő besorolásnál a törzsadatban feltüntetett főtevékenységtől teljesen függetlenül kell a tényleges főtevékenységet érteni?

Igen, a 61/2020. Korm. rendeletben (a továbbaikban: Rendelet) meghatározott definíciónak megfelelő főtevékenység nem szükségszerűen esik egybe azzal a tevékenységgel, amely a NAV törzsadataiban főtevékenységként szerepel, a kedvezmények érvényesíthetősége szempontjából a Rendeletben meghatározott definíciónak megfelelő főtevékenység a releváns.

Kérdés: Hogyan kell igazolni a NAV számára, hogy az adott tevékenységből származott a Rendelet hatályba lépését megelőző hat hónapban a vállalkozásnak a legtöbb bevétele, de legalább a bevételének 30 százaléka?

A NAV a későbbi ellenőrzések során kérhet nyilvántartást, nyilatkozatot vagy egyéb igazolást a feltételként meghatározott bevétel arány igazolásához. Az Art. 77. § (1) bekezdésében foglalt jól ismert szabály szerint az adózó köteles úgy vezetni a nyilvántartásait, hogy az a kedvezmény megállapítására, ellenőrzésre alkalmas legyen.

Kérdés: Ezt a kedvezmények igénybe vételekor nem, csak egy esetleges ellenőrzéskor kell bizonyítani?

Célszerű adózónak már a kedvezmény igénybevételekor rendelkeznie annak érvényesítését alátámasztó bizonylattal, és azt majd egy esetleges ellenőrzéskor kell a NAV rendelkezésére bocsátania.

Kérdés: A járványügyi helyzetre tekintettel mentesülhetnek-e vagy kaphatnak-e részletfizetési kedvezményt az egészségügyi szolgáltatási járulékra, illetve a személyi jövedelemadóra a magánszemélyek?

Az ilyen kötelezettségeket az adózó kérelmére a NAV akkor mérsékelheti vagy engedheti el, ha azok megfizetése a magánszemély és a közös háztartásban élő hozzátartozók megélhetését súlyosan veszélyezteti. A döntéshez a NAV vizsgálja az adózó és a közös háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, vagyoni körülményeit.

500 ezer forint alatti adótartozásra évi egy alkalommal, legfeljebb 12 havi automatikus részletfizetést is kérhet az adózó, aminek elbírálásakor a NAV a jövedelmi, vagyoni körülményeket nem vizsgálja.

Továbbá az szja-bevallásban is jelölheti az adózó, hogy a 200 ezer forintot meg nem haladó személyi jövedelemadóját és szociális hozzájárulási adóját részletekben fizeti meg. Ebben az esetben legfeljebb 6 havi részlet engedélyezhető, amiből az elsőt a bevallás benyújtásának határidejéig, május 20-áig kell kiegyenlíteni.

Kérdés: A Rendelet alapján csupán a 4%, legfeljebb 7 710 Ft összegú természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell az államnak befizetni, vagyis csak ezt az összeget kell a foglalkoztatónak levonnia, ezáltal a munkavállaló nettó bére növekszik? 

Igen, a jogalkotói szándék szerint a rendelkezés célja a munkavállalók helyzetének javítása. A munkáltatók támogatása a Rendelet szerint a szociális hozzájárulási adó elengedésével valósul meg.

Kérdés: A Rendelet alapján az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény szerinti ekho megfizetése alól is mentesül a kifizető?

A Rendelet rendelkezései nem terjednek ki az ekho adózási módra. Ugyanakkor, ha a nem költségvetési szerv kifizető a Rendelet szerinti kedvezményezett ágazatba tartozik, és munkaviszonyban foglalkoztatja a munkavállalóját, úgy a bérnek kell legyen – a minimálbérig – általános szabályok szerint adózó része, melyre a kedvezményt alkalmazni lehet.

Kérdés: A veszélyhelyzetre tekintettel biztosított járulékkedvezmény „érvényesítését” a családi járulékkedvezmény érvényesítése előtt vagy után kell érvényesíteni? 

A Rendelet által biztosított kedvező járulékfizetés alkalmazása megelőzi a családi járulékkedvezmény érvényesítését. Ezáltal a családi járulékkedvezmény már csak a természetbeni egészségbiztosítási járulék (4 százalék, max. 7710 Ft/hó) terhére vehető igénybe.

3. Megjelent a KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ tervezet a 2008 jelű bevalláshoz

A 2008A Főlapján kell az adózóknak nyilatkozniuk a tényleges főtevékenységükről, vagyis arról, hogy 2020. március 24-ét megelőző hat hónapban a legtöbb bevétel, de legalább a bevétel 30%-a mely tevékenységükből származott.

A Rendeletben foglaltaknak megfelelő tényleges főtevékenységet a bevallás benyújtásakor az adózónak kell meghatároznia. Az adózó rendelkezik ugyanis azzal az információval, hogy jogosult-e a könnyítés érvényesítésére. Ezért ha a könnyítés érvényesítésére jogosult adózó ezt a mezőt üresen hagyja, akkor a Rendeletben foglalt kötelezettség könnyítést nem tudja érvényesíteni, arra legközelebb egy későbbi önellenőrzés vagy adózói javítás (helyesbítés) keretében, a mező kitöltésével és az összegadatok kibontásával lesz lehetősége.

Az adószámlán a Rendelet miatti könnyítés a bruttó elszámolás elve szerint jelenik majd meg. Tehát a NAV felkönyveli az eredeti kötelezettség összegét (+A) a megfelelő esedékességre, majd azt rögtön ellentételezi is (–A), és ezután könyveli fel a megfelelő esedékességre megkülönböztető tételtípus (COV) jelöléssel a könnyített kötelezettség összegét (+B).

A NAV felhívja az adózók figyelmét, hogy a kifizető kizárólag a munkaviszonyban foglalkoztatott természetes személy foglalkoztatása tekintetében, illetve a Tbj. szerinti társas vállalkozónak e jogállására tekintettel mentesül a szociális hozzájárulási adó alól. Egyéb jogviszonyokra a kedvezmény nem érvényesíthető.

A 2008 jelű módosított bevallás tervezet PDF formában felkerült a leggyakrabban használt nyomtatványok közé is, és akár innen is elérhető a 2008 jelű bevallás A lapjainak képi tervezete,

valamint a 2008 jelű bevallás M lapjainak képi tervezete.

4. Árfolyamnyereség és osztalék utáni szociális hozzájárulási adó a 19SZJA bevallásban

Egyes elkülönülten adózó jövedelmek, mint például az árfolyamnyereségből származó jövedelem vagy az osztalék után a magánszemélyeknek 17,5 % mértékű szociális hozzájárulási adót kell fizetniük.

Adófizetési felső határ

A szociális hozzájárulási adót addig kell fizetni, amíg a magánszemély összevont adóalapba tartozó jövedelme – például munkabére – és a következő, elkülönülten adózó jövedelmei

• a vállalkozásból kivont jövedelem,
• az értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem,
• az osztalék,
• a vállalkozói osztalékalap,
• az árfolyamnyereségből származó jövedelem,
• a külföldi illetőségű előadóművész e tevékenységből származó jövedelme

a tárgyévben el nem érik az adófizetési felső határt. Ez a felső határ a minimálbér összegének huszonnégyszerese, 2019-ben 3 576 000 forint volt.

Mentesség

Nem kell azonban szociális hozzájárulási adót fizetnie a magánszemélynek az EGT bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacon tőzsdére bevezetett értékpapírra fizetett, az adott tagállam jogszabályai szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozam után.

Ebből következik, hogy ha a magánszemély a Budapesti Értéktőzsdén vagy a párizsi tőzsdén forgalmazott részvényekkel rendelkezik, amelyek hozamát osztalékként fizették ki, akkor ez után az osztalék után mentesül a szociális hozzájárulási adó megfizetése alól.

NAV adóbevallási tervezetete

Az ügyfélkapuval rendelkező magánszemélyek részére a NAV adóbevallási tervezetet készített. Ennek elkészítéséhez a munkáltatói, kifizetői bevallások, adatszolgáltatások adatait vette alapul. A NAV azonban nem rendelkezik információval arról, hogy a kifizető által bevallott osztalékból mennyi volt az EGT-államban működő tőzsdére bevezetett értékpapír utáni osztalék.

Azoknak a magánszemélyeknek, akik ilyen osztalékot szereztek 2019. évben,  mindenképpen érdemes a kifizetői igazolások alapján ellenőrizniük és szükség esetén módosítaniuk az adóbevallási tervezetet, mielőtt elfogadják azt vagy közreműködésük nélkül benyújtott bevallássá válik.

Azok a magánszemélyek, akiknek nincs ügyfélkapu-hozzáférésük, a NAV papíralapon megküldött tervezetében nem végezhetik el ezeket a módosításokat, nekik be kell nyújtaniuk a 19SZJA bevallást.