Vissza a Newsroom-ba
ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar

Mi a teendő székhely, telephely keletkezése, áthelyezése, megszűnése esetén | News Flash

23 november 2021

Sok adózó nincs teljesen tisztában, mit is jelent vagy mik a következményei a székhely, illetve a telephely létrejöttének, áthelyezésének, vagy megszűnésének esetében.

A félreértések elkerülése végett elsődlegesen tisztáznunk kell, mit is jelent a székhely, illetve telephely.

Minden gazdasági társaság esetében kötelező, hogy a társaság székhellyel rendelkezzen. Ez általánosságban a társaság központi ügyintézésének helye, azaz ahol a vállalkozás működik.

Székhelyként, telephelyként, illetve fióktelepként a cég csak olyan ingatlant jogosult bejelenteni, amelyet a létesítő, azaz alapítói okiratban megjelölt, és az a cég tulajdonát képezi (melyet tulajdoni lappal hitelt érdemlően igazolni tud), vagy amelynek használatára a cég székhely-szolgáltatási vagy bérleti szerződés alapján jogosult.

Az elmúlt időszakban rengeteg olyan kéréssel, kérdéssel találkoztunk, mely szerint a cégek és egyéni vállalkozók esetében még mindig nem tisztázott, hogy mi is a székhely, telephely, valamint hogy és hogyan kell bejelenteni, illetve ha megszűnik mi a teendő.

A fenti problémák rendezése érdekében tisztázni kell a fogalmakat és a teendőket.

Székhely

A székhely pontos fogalmát a Cgj.tv (2006. évi V. törvény) 7.§ (1) pontja tartalmazza, mely szerint:

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni. A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

A székhely lehet saját tulajdonú és bérelt.

Saját tulajdonú székhely esetén az adózónak a cégbírósági bejelentésen kívül más teendője nincs, hiszen így arról a NAV és egyéb hivatali szervek azonnal értesülnek.

Amennyiben az adózó székhelyét (központi ügyintézés helyét) bérli, akkor székhelyszolgáltatást vesz igénybe. A székhelyszolgáltatásról minden esetben szerződést kell kötni és ezen szolgáltatás igénybe vételét a NAV részére be kell jelenteni, továbbá a szerződés másolatát meg kell küldeni.

Telephely

A telephely pontos fogalmát a Cgj.tv (2006. évi V. törvény) 7.§ (2) pontja tartalmazza, mely szerint:

cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található, a cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Továbbra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a Társaság egy raktárat bérel, ott gazdasági tevékenységet folytat és ezen raktárba bármikor bemehet, ott bármit intézhet, akkor ezen bérelt raktár vagy iroda szintén telephelyet fog keletkeztetni. Így az ilyen jellegű telephelyeket be kell jelenteni és sajnos a helyi iparűzési adó számításakor is figyelembe kell venni.

Azon raktárak esetében, melyre az adózónak nincs szabad bejárása, ott közvetlenül semmilyen tevékenységet engedély nélkül nem végezhet (ilyenek például az irattárak) nem képeznek telephelyet. Az irattárolási helyet azonban a NAV részére be kell jelenteni.

Kiemelten szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy amennyiben a Társaság bérelt (nem saját tulajdonú) székhellyel, telephellyel rendelkezik (ahol valamilyen gazdasági tevékenységet végez), azt mindig be kell jelenteni változásbejelentő nyomtatványon a NAV részére (a bejelentésre maximum 15 nap áll rendelkezésre), mivel a bejelentés elmulasztása bírságfizetési kötelezettséggel járhat.

Mi a teendő új székhely vagy telephely létrejötte, megszűnése vagy változás esetén?

Az egyablakos rendszernek köszönhetően az Adóhivatal automatikusan értesül a vállalkozás székhelyéről, ezt már nem kell új vállalkozás, vagy székhelymódosítás esetén bejelenteni. Azonban bejelentési kötelezettség terheli a vállalkozást minden olyan székhelyről, telephelyről, mely nem szerepel a cégnyilvántartásban, valamint bejelentési kötelezettség van a szerződés szerint igénybe vett székhely-szolgáltatással kapcsolatosan is, továbbá az engedélyhez kötött székhely, illetve telephely keletkezése esetén is.

Az Önkormányzatok próbálnak lépést tartani a jogszabályi változásokkal (pl: a Fővárosi Önkormányzat, már levélben értesít minket a változásról, illetve a nyilvántartásba vételről), de még sok esetben nekünk kell az új vállalkozás létesítésről, székhely, vagy telephely változásáról vagy megszűnésről a Hivatal felé a bejelentést megtenni.

Így ne vegyük magától értetődőnek azt, ha egy vállalkozás székhelye, vagy telephelye a cégbírósági nyilvántartásba bekerül, minden esetben nézzünk utána, van-e bejelentési kötelezettsége a társaságnak – legyen az az Adóhivatal, vagy az Önkormányzat.

Mindazon által fontos üzleti partnereink értesítése is, továbbá a számlázó programban is át kell állítani a címzést hiszen, ha a társaság székhelye, telephelye megváltozik – és az bejegyzésre is kerül – a számlákon az új címnek (esetleg új adószámnak) kell már szerepelni, legyen az kimenő, vagy bejövő számla.

Mik a következmények a bejelentés elmulasztása esetén?

A társaság törzsadataiban történő változásokról a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelentést tenni az Adóhivatal részére.

A bevallási kötelezettség elmulasztása az ART 220. § értelmében mulasztási bírság kiszabását vonja maga után, melynek összege a vállalkozások esetében 500.000 forintig terjedhet.

Az Önkormányzatok részére az adókötelezettség keletkezéséről már más a bejelentési kötelezettség, ezért fontos a jogszabályi háttér megfelelő ismerete, hogy adott településen keletkezik-e adófizetési kötelezettségük gazdasági tevékenységünk után és ezzel egyidejűleg van-e bejelentési kötelezettség.

Amennyiben székhellyel, telephellyel kapcsolatosan további kérdése lenne, vagy  cégalapítással kapcsolatban kér segítséget, esetleg a bejelentéssel lennének problémái, vagy az adózással és adók megosztásával tenne fel kérdéseket, forduljon hozzánk bizalommal kollégáimmal állunk rendelkezésükre.

hivatkozások:

Kiemelt kép forrása: Designed by Freepik

ADÓZÁSI SEGÉDLET 2024
E-book megtekintése
Mailchimp - subscribe form sidebar
crosschevron-leftarrow-leftarrow-right linkedin facebook pinterest youtube rss twitter instagram facebook-blank rss-blank linkedin-blank pinterest youtube twitter instagram